Levéltári Szemle, 45. (1995)
Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - HÍREK - Iványosi-Szabó Tibor: Blazovich László habilitációja a József Attila Tudományegyetemen / 95–97. o.
Blazovich László liabilitációja a József Attila Tudományegyetemen A Csongrád megyei levéltárosok és egy szűkebb baráti-szakmai csoport frissiben gratulálhatott dr. Blazovich Lászlónak a sikeres habilitáció alkalmával ez év tavaszán. Ezúttal az egész szakma nevében fogalmazom meg szerencsekivánataimat, amit annál is inkább kiérdemelt, mivel elsőként szerezte meg a szakmán belül ezt a rangos tudományos fokozatot. Bár csaknem minden levéltáros ismeri személyesen is. célszerű felvázolni tudományos életrajzát. Ennek ismeretében egyrészt nyilvánvalóbbá válik, hogy nem a véletlen müve ez a figyelemre méltó és még mindig emelkedő szakaszában lévő pályaív, másrészt jelzi, hogy a legszerencsésebb esetekben milyen lehetőségek nyíltak, nyílnak meg a vidéki levéltárosok előtt a szakmai előbbrehaladás útján. Blazovich László 1943. november 2-án született Szombathelyen. Magyar— történelem szakos tanári oklevelét 1967-ben szerezte a JATE BTK-n. Előbb kollégiumi nevelőtanár lett, majd a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban folytatta tanári munkáját. 1980-tól a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója. 193ii-tól a JATE Állam- és Jogtudományi Karának Jogtörténeti Tanszékén félállású docensként a középkori jog- és kánonjog történetét oktatja. Történeti kutatómunkáját dr. Kristó Gyula professzor irányításával kezdU' és folytatta. Ennek keretében készült el doktori disszertációja Ransanus és Magyarország címmel, amit i9od-ban védett meg. Ransanus munkájának magyar fordítását 1985-ben jelentette meg Sz. Galántai Erzsébettel közösen. Középiskolai tanárként Hódmezővásárhelyen bekapcsolódott a helytörténeti munkákba. Többek között elkészítette Vásárhely középkorának történetét Varsányi Péter Istvánnal, és kiadta Garzó Imre önéletírását. 1986-ban védte meg a Körös—Tisza—Maros-köz középkori településrendje c. kandidátusi disszertációját, ami a Üél-Alföldi évszázadok c. periodika első köteteként jelent meg. Hivatali munkája mellett felvállalta a megyei helytörténetirás organizálását, melyben alkotóként is részt vállal. Így készült el Kistelek és Makó története, melyeknek középkori részét ö írta. Indulásától részt vállalt az Anjou-kori oklevéltár munkálataiból. Ennek eredményeként készítette el Géczi Lajossal közösen a VII. kötetet, majd a Villát önállóan. További önálló kötetei: 1994-ben jelent meg Ludovicus Tubero: Feljegyzések kora történetéről c. forditáskötet (társszerzője Sz. Galántai Erzsébet), sajtó alatt van a Telegdiek pere 15ö8—1570. c. munka (társszerzője Géczi Lajos), illetve Csongrád megye történeti statisztikai helynévtára. ;