Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Az aradi görögkeleti román püspökség levéltára / 72–83. o.

kérdést. Békés megye 1832-ben megpendítette a magyar nyelv bevezetését a görögkeleti templomi szertartásokon. Az aradi konzisztórium azonban kijelentette, hogy a szertartások nyelve román, görög vagy ószláv, az anyaikönyvek ügyében pedig az országgyűlés illetékes. Csanád megye 1837-ben arra szólította fel a konzísztóriumot, hogy magyarul levelezzenek. 1848 elején sürgették a választ, a Szentszék végül is nyitva hagyta a magyar és latin kettős nyelvű levelezés íehetőségét egy későbbi időpontban. Az anyakönyvek magyar nyelvű vezetése az országgyűlés határozata nyomán lényegében megvalósult, így Csanád megyében 1845-től kezdődően.

19 A forradalmat megelőző időszakban — a törvény szerint — a konzisztórium jegyzőkönyveit nem latinul, hanem magyarul vezették. Arad megyében a magyar nyelv terjesztésével szemben ezen időszakban nem alakult ki egyérte'mű ellenállás a románság részéről. Moise Nicoaránalk 1816-ban a bécsi udvarhoz felterjesztett emlékirata hasznosnak ítélte bevezetését az aradi tanítóképzőbe, és az 1819/20-as tanévben ezt meg is valósították. A tanári kar kérésére az 1836. évi III. te. intézkedett egy tanszék felállításáról. Gyurkovits főtanfelügyelő úgy értelmezte az 1844-es, a magyar nyelvű közigazgatást elrendelő jogszabályt, hogy a tanítóképző adminisztrációját magyar nyelvűvé tegyék, 1848-ban pedig a tanári gyűlések jegyzőkönyvét is az államnyelven fogalmazták. Az 1848/49-es jelentésekből kiderül, hogy az elemi iskolákban a magyar nyelv tanítása mellett itt-ott további tárgyakat is magyarul oktattak.

20 A papok beiktatása alkalmával a magyar nyelvismeret hiánya néhol kérdéseket vetett fel. mint például Iltőn, de csupán Hódoson vált súlyosabbá.

2

' Egyes egyházközségek igyekeztek kivonni magukat a nyelvtörvények hatálya alól. így például az aradi székesegyház plébániáján továbbra is románul vezették az anyakönyveket.

22 Az iratok között található Alexandru Gavra aradi tanár kulturális kezdeményezése 1832-től kezdődően egy 'rodalmi lap indítása és kiadói tevékenység megszervezése iránt. Eredményei között szerepel az erdélyi iskola korifeusai műveinek kiadása (1844).

23 Az 1848—49-es forradalom iratanyaga jelentős. A püspökség kötelességszerűen kihirdette a hatóságok utasításait, mint például Csernovics Péter délvidéki királyi biztosi kinevezését és a statárium bevezetését. A konzervatív püspök a további együttműködést igyekezett elkerülni, így például Vörös Antal alispán felkérésére 1848 nyarán nem volt hajlandó faluról-falura járni a nép telkesítése érdekében. Világosra sem szállt ki, midőn az ottani románok megtagadták a nemzetőri szolgálatot, és csupán a kerületi esperes olvasta fel szózatát. Válasz nélkül maradtak a megyei panaszok, amelyek lelkészek, illetve fiaik politikai tevékenységét kifogásolták a jegyzők elleni mozgalmakban vagy a román képviselők melletti agitációjuk miatt.

24 így például a tekintélyes Dávid Nicoará gyulai polgár Dimitrie Illona ottani lelkész tevékenységét nehezményezne a jegyzőválasztás alkalmával.

25 A konzisztórium a fenti helyzetben igyekezett az egyházmegye működőiképességét fenntartani és a belső megrázkódtatásokat elkerülni. így például elsimították a Gheorghe Vasilovici gyulai (magyar) lelkész beiktatása körüli ellentéteket, és áldásukat adták Sigismund Pop megválasztására a pesti román lelkészi állásra.

26 A forradalom újra felszínre vetette az ortodox—görögkatolikus ellentéteket. Több ok összetevőjeként a frissen áttért községek jórészében erőszakos mozgalom robbant ki, amely igyekezett visszacsinálni az uniót, és egyben maguknak követelték az egyházi vagyont és iskolát (Magyar-Csanád, Galsa, Kurtakér, Bokszeg, Ternova, Revetis, Minyád, Zsulica stb.).

27 A hatóságok igyekeztek lecsendesíteni a kedélyeket és engedtek a görögkeletiek követeléseinek, illetve törvényesítették a foglalásokat. A kérdések azonban tovább gyűrűztek, 76