Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Az aradi görögkeleti román püspökség levéltára / 72–83. o.

sesd a püspökség útján kísérelte meg a felkelés résztvevőit kezességlevelek kiállításával kimenteni. A püspökség igyekezett a papirend ügyeit rendezni és az állások betöltése körül intézkedési jogát biztosítani. Ilyen formán sok ikérvény és intézkedés fogalmazódott. Így például 1786-ban Szelistye lakosai kérték Gheorghe Popovici diakónus pappá szentelését. Mivel a Mária Terézia-féle úrbérrendezés száz házanként engedélyezett egy papot, többen feleslegessé váltak. E helyzet eredményeképpen 1784-ben Világoson a püspökség úgy intézkedett, hogy a megmaradók jövedelmét osszák fel az addig működött öt lelkész között. A kisjenői esperes viszont 1785-ben javasolta a kerülősi parókia számára egy diakónus felszentelését, mivel a házak száma 176-ra szaporodott. A püspöki jövedelem beszedése is nehézségekkel járt. A halmágyi esperes 1785-íben akadályokról számolt be, míg a tótváradi 1784-ben betegségére hivatkozott, és amiatt nem tudta a begyűjtött pénzt Aradra szállítani. A püspökség számos alkalommal radikálisan járt el; egy Florea nevű zarándi papot 1781-ben töröltek a klérus tagjainak sorából. Az iratok földesúri visszaélésekről is tudósítanak. Bélből 1786. január 12-én panasz érkezett, hogy az ispán karácsony napján kihajtotta a híveket favágásra. Házassági ügyek a korabeli törvények kapcsán gyakran szerepelnek. A butyini esperes 1783-ban beadta a házasultak hiányosan vezetett anyakönyveiről készített kimutatását, és beszámolt a foganatosított intézkedésekről. A borosjenői esperes 1786-ban büntetés kiszabását kérte több pap ellen az anyakönyvek vezetésében tapasztalt hiányosságok miatt. A legrégibb ügycsomó több darabja az egyházmegye közreműködésével foglalkozik az 1788-ban hatóságilag elrendelt krumpliültetés végrehajtásában.

1 A XIX. század első felében határozottabb lépések történtek a görögkeleti egyház rendszerének kiépítésére. Az elsődleges feladatok között szerepelt a fatemplomok átépítése kőtemplommá, ami az előző század végén indult meg. Az aradi székesegyház (1312) meliett a jelentősek közé tartozott a gyulai templom (Miklósváros), amelyet 17G2-ben fejeztek be, 1801-ben tűzvész áldozata lett, és végül 1829-ben elkészült.- Jelentős templom építésre került sor Battonyán, Magyar-Csanádon stb. A konzisztórium iratai között helyet foglalnak a papi utánpótlás biztosítása érdekében hozott intézkedések. A létszám továbbra is az úrbérrendezés szabályain alapult, amit a Helytartótanács időnként összeírások útján ellenőrzött, mint például 1831-ben.

:i A hívők tóbb összeírása is fennmaradt, amelyek közül a legrészletesebbek 1790-ben és 1825-ben készültek. Fennmaradt a halmágyi esperesség összeírása a papi jövedelmek kapcsán (1848/49).'' A felszentelendöktől már régebben megkövetelték, hogy legalább a helyi görögkeleti iskolák végzettjei legyenek, beszéljék nemcsak híveik nyelvét, hanem lehetőleg magyarul vagy németül, esetleg valamit latinul is tudjanak. A magasabb szintet az 1822-ben megnyílt aradi szeminárium jelentette. Első végzettjei között szerepel például a battonyai Georgius Georgevics.'' További kérdést jelentett a plébániáknak középkorból származó örökölhetősége a papi családokon belül, amelyet a század második felében fokozatosan kiiktattak. Így például Battonyán három ősrégi papi család működött. A Georgevics család 1816-ban azzal támasztotta alá soron lévő igényét, hogy tagjai immár 98 év óta szolgálják az oltárt.

1

' A francia háborúk (1792—1815) eseményei szintén visszhangra találtak. Az aradi püspökség is részt ve'.t az úgynevezett görög—oláh légió szervezésében, főképpen a pénzügyi fedezet biztosításában, amelyet Hodos-Bodrog kolostor főnökének irányítására bízlak." Az iratanyag egy része a kor társadalmi-gazdasági változásait tükrözi. A 74