Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - Molnár András: "A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom!": Batthyány Lajos gróf az 1839/40-es országgyűlésen / 3–22. o.

MOLNÁR ANDRÁS „A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom!" Batthyány Lajos gróf az 1839/1840-es országgyűlésen Az 1839. június 2-ára összehívott országgyűlés résztvevői még alig voltak túl a Pozsonyba érkezésük utáni első személyes találkozásokon és beszélgetéseken, amikor a jól értesült császári titkosrendőrség (június 4-én) már a következőket jelentette: a főrendi táblán egy nagyszámú, ám tudatlan ellenzék fog kifejlődni, amelynek irányítója a közismert Széchenyi István gróf mellett az a Batthyány Lajos gróf lesz, aki otthont fog adni a titkos ellenzéki gyűléseknek is.

1 A hír több szempontból is különös jelentőséggel bírt. Egyrészt azért, mert a korábbi országgyűlések alkalmával szervezett főrendi ellenzék még nem, legfeljebb néhány ellenzéki főrend létezett, másrészt pedig azért, mert noha a korábban ismeretlen Batthyány Lajos gróf nevét ekkor hozták először összefüggésbe az ellenzék szervezkedésével, mégis egyszerre vezetőként tűnt fel. Arisztokrata körökben persze már mintegy 10 esztendővel korábban „bemutatkozott" Batthyány gróf, aki akkor még (az ifjú Széchenyihez hasonlóan) könnyelmű és mértéktelenül pazarló életmódot élt. Azután mintha eltűnt volna a közvélemény elől; kilépett a katonaságtól, megkezdte birtokainak fejlesztését, családot alapított, mindeközben pedig egyre többet olvasott és utazott. Miután nyilvános politikai szerepet sem az 1832/36-os országgyűlésen, sem Vas megyében nem vállalt, 1839 nyarán a titokzatosság árnya lengte körül a mágnástársai közül már délceg termetével is kimagasló alakját. Mindmáig rejtély, hogyan vált ellenzékivé, és hogyan tett szert ekkora, már az országgyűlés első napjaiban is egyértelműen megnyilvánuló tekintélyre. Talán ikervári kastélyának élénk társasági élete lehet a magyarázat arra, hogy az országgyűlésen már mint a fiatal mágnások körének elismert vezére jelent meg.

2 A főrendi ellenzék megszervezése A császári titkosrendőrség által készített jellemzés szerint Batthyány már az országgyűlést megelőző években tudatosan készült az ellenzéki vezérszerepre: felfrissítette a zágrábi jogakadémián szerzett jogi ismereteit, tanulmányozta a magyar országgyűlések és a törvények történetét. Sőt, állítólag már ekkor megkezdte a mágnásellenzék szervezését, mégpedig azáltal, hogy „a fiatal főnemeseket az országgyűlésen való megjelenésre és ellenzéki magatartásra szólította fel, a követválasztások során pedig pénzzel is közreműködni próbált az ellenzék javára".

3 Később a kortárs (és az emigrációban Batthyány gyermekeit nevelő) Horváth Mihály szintén úgy emlékezett, hogy Batthyány Lajos már az országgyűlés előtt sokat tanácskozott „egy erős főrendi ellenzéki párt" létrehozásáról „barátaival, s különösen gróf Szapáry Sándorral".

4 3