Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - Molnár András: "A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom!": Batthyány Lajos gróf az 1839/40-es országgyűlésen / 3–22. o.

MOLNÁR ANDRÁS „A kormányt hatalmának visszaélésével vádolom!" Batthyány Lajos gróf az 1839/1840-es országgyűlésen Az 1839. június 2-ára összehívott országgyűlés résztvevői még alig voltak túl a Pozsonyba érkezésük utáni első személyes találkozásokon és beszélgetéseken, amikor a jól értesült császári titkosrendőrség (június 4-én) már a következőket jelentette: a főrendi táblán egy nagyszámú, ám tudatlan ellenzék fog kifejlődni, amelynek irányítója a közismert Széchenyi István gróf mellett az a Batthyány Lajos gróf lesz, aki otthont fog adni a titkos ellenzéki gyűléseknek is. 1 A hír több szempontból is különös jelentőséggel bírt. Egyrészt azért, mert a korábbi országgyűlések alkalmával szervezett főrendi ellenzék még nem, leg­feljebb néhány ellenzéki főrend létezett, másrészt pedig azért, mert noha a ko­rábban ismeretlen Batthyány Lajos gróf nevét ekkor hozták először összefüg­gésbe az ellenzék szervezkedésével, mégis egyszerre vezetőként tűnt fel. Arisz­tokrata körökben persze már mintegy 10 esztendővel korábban „bemutatkozott" Batthyány gróf, aki akkor még (az ifjú Széchenyihez hasonlóan) könnyelmű és mértéktelenül pazarló életmódot élt. Azután mintha eltűnt volna a közvélemény elől; kilépett a katonaságtól, megkezdte birtokainak fejlesztését, családot alapí­tott, mindeközben pedig egyre többet olvasott és utazott. Miután nyilvános po­litikai szerepet sem az 1832/36-os országgyűlésen, sem Vas megyében nem vál­lalt, 1839 nyarán a titokzatosság árnya lengte körül a mágnástársai közül már délceg termetével is kimagasló alakját. Mindmáig rejtély, hogyan vált ellenzé­kivé, és hogyan tett szert ekkora, már az országgyűlés első napjaiban is egyér­telműen megnyilvánuló tekintélyre. Talán ikervári kastélyának élénk társasági élete lehet a magyarázat arra, hogy az országgyűlésen már mint a fiatal mág­nások körének elismert vezére jelent meg. 2 A főrendi ellenzék megszervezése A császári titkosrendőrség által készített jellemzés szerint Batthyány már az országgyűlést megelőző években tudatosan készült az ellenzéki vezérsze­repre: felfrissítette a zágrábi jogakadémián szerzett jogi ismereteit, tanulmá­nyozta a magyar országgyűlések és a törvények történetét. Sőt, állítólag már ekkor megkezdte a mágnásellenzék szervezését, mégpedig azáltal, hogy „a fiatal főnemeseket az országgyűlésen való megjelenésre és ellenzéki magatartásra szó­lította fel, a követválasztások során pedig pénzzel is közreműködni próbált az ellenzék javára". 3 Később a kortárs (és az emigrációban Batthyány gyermekeit nevelő) Horváth Mihály szintén úgy emlékezett, hogy Batthyány Lajos már az országgyűlés előtt sokat tanácskozott „egy erős főrendi ellenzéki párt" létre­hozásáról „barátaival, s különösen gróf Szapáry Sándorral". 4 3

Next

/
Thumbnails
Contents