Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Ujváry Gábor: "Iskola" a határon túl: a Római Magyar Intézet története, 1912–1945 / 3–37. o.

o., valamint a 210. oldalon kezdődő — ugyanerről az időszakról adott — kimutatások adatai. Érdekességként még megemlítem, hogy Nagy Ipán e tanulmánya — csaknem szó szerint ugyanazzal a szöveggel (igaz, hogy ott, a 87. oldalon, valószínűleg elírás miatt, 207 római ösztöndíjasról esik szó) — megjelent még: Uő.: A magyar diák külföldön egykor és most. In.: A franciaországi magyarság (Bp. é. n.) 73—97. o. 44 Schneider Márta: Magyar ösztöndíjasok külföldön. In.: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson — Szeged, 1991. augusztus 12—16. — elhangzott előadások (Bp. —Szeged, 1993.) II. köt. 876—889. o. 45 Az ösztöndíjasok személyére és kinti munkásságára vonatkozóan ld.: a KÜLFÖLDI 1924/25-től 1941/42-ig minden tanévről kiadott füzetét (Bp. 1926—1944.) 1936-ig — mint az más forrásokból igazolhatóan kiderül, gyakran sajnos pontatlan adatokkal — nyújt átfogó képet az ABC-rendben fölsorolt külföldi magyar ösztöndíjasokról, egyben különböző szempontú statisztikákat közöl róluk: Collegium Hungaricum Szövetség zsebkönyve 1936 (Szerk. Martonyi János) (Bp. 1936.) A kultuszminisztérium hivatalos lapja, a Hivatalos Közlöny 1928-tól 1943-ig — az 1932. és az 1940. év kivételével — rendszeresen tudósított a római Intézetbe (és máshová külföldre) magyar állami ösztöndíjat elnyertek személyéről. Rájuk vonatkozóan ld.: 1928. 231., 271. és 332. o., 1929. 230. o., 1930. 195—196. o., 1931. 149. o., 1933. 186. o., 1934. 197. o., 1935. 235—236. o., 1936. 289. o., 1937. 218. o„ 1938. 374. o., 1939. 330. o., 1941. 474. o., 1942. 505. o., 1943. 350—351. o. (Utóbbi értesítés az 1943/44-re az Intézetbe megítélt 20 állami ösztöndíjról szól, ezeket azonban — a háborús viszonyok miatt — már nem vehették igénybe. Erről ld.: MOL K 639 — 1943—1—17.107. és 1943—3—13.227. Mindkét forrás összesen 25 állami ösztöndíjas hely betöltésének lehetőségéről szól!) Általában az 1898-tól 1941-ig évente összeállított kormánybeszámolók is megemlékeznek a külföldi magyar intézetekről és ösztöndíjakról. Rómára vonatkozóan ld.: A m. kir. kormány 1928—1938. évi működéséről és az ország közállapotáról szóló jelentés és statisztikai évkönyv (Bp. 1930—1943.) 1928. 148—149. o., 1929. 141. o., 1930. 138. o., 1931. 142. o., 1932. 120. o., 1933. 113. o., 1934. 103. o., 1935. 108. o., 1936. 106. o., 1937. 112. o., 1938. 123—24. o. Emellett a következő megmaradt jelentéseket tudtam hasznosítani: MOL K 726 — 1929—441—375., 1930—266—42., 1931—384—43., 1931—44., 1933—335—49. és MOL K 636 — 1932—36—63—3 (25.087/1936.). A jelentéseken kívül ld. még: MOL K 99 — 2087/1938., 2566/1939., 2826/1940. — mind a három a Történeti Intézet ösztöndíjasairól —, valamint: MOL K 639 — 1942—3—35.246. és 35.531. az ösztöndíjasok számának 1942/43-ban történő fölemeléséről. Érdekességként megemlítem még a Pázmány Péter Tudományegyetemen az 1929/ 30. tanévig készített összeállítást a bölcsészkar külföldi ösztöndíjat nyert tanszemélyzetről (ELTE Levéltára 8/b 1048/1930—31.) Eszerint — s ez bizonyítja, ho-*v egyetlen kar esetében is jelentős eredménnyel járhatott az ösztöndíjakció — Rómába a következők kaptak stipendiumot: Egry Gyula lektor (1924/25.), Németh Gyula ny. r. tanár (1925/26.), Tóth László m. tanár (1925-től 1928-ig), Szekfű Gyula ny. r. tanár (1925/26.), Moravcsik Gyula m. tanár (1926/27.), Meszlényi Antal m. tanár (1928/29. és 1930.), Zambra Alajos ny. r. tanár (az ösztöndíj elnyerése után lett kinevezve, 1924/25.), az ösztöndíj elnyerése után habilitáltak: Horváth Henrik (1924/25.), Kapossy János (1925/26), Nagy Lajos (1925/26. és 1927.), Pigler Andor (1925/26.). 46 Farkas Zoltán: Gróf Klebelsberg Kunó [!] képzőművészeti politikája = Nyugat 1933. 5. sz. 321. o. 47 Gerevich Tibor: Római magyar művészek = Magyar Művészet 1931. 4. sz. 189— 190. o. Ld. még: A római Magyar Intézet (R. Accademia d'Ungheria di Roma) ösztöndíjas művészeinek első kiállítása — Nemzeti Szalon 1931. május—június katalógusának ugyancsak Gerevich írta bevezetőjét. 48 A római iskolára vonatkozó rendkívül gazdag szakirodalomból P. Szűcs Julianna utóbbi években közreadott munkáit emelném ki, hiszen ő dolgozta föl legalaposabban az „iskola" történetét. (Az ő tanulmányait ajánlom, annak ellenére, hogy harcosan ideológiai alapon, ideológiai érvekkel ítél művészeti alkotásokról, melyeknek kvalitásait — kénytelen-kelletlen — önmaga is elismeri. A római iskola. In.: Magyar művészet 1919—1945. I. köt. (Bp. 1985.) 412—442., különösen a 412— 418. és 441—442. o.; A „római iskola" (Bp. 1987.); Az idézőjel csapdája (Bp. 1989.) 220—254. o. A Velencei Biennalékon való részvételről: Bálványos Anna: Magyar részvétel a 36