Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 4. szám - Ujváry Gábor: "Iskola" a határon túl: a Római Magyar Intézet története, 1912–1945 / 3–37. o.

vábbiakban a spanyol királyi nagykövetség képviselte Rómában a Monarchia érdekeit. így „az intézet épületének jó karbantartásáról, esetleges javításokról stb. a római spanyol kir. nagykövetséghez beosztott Schwendt cs. és kir. követségi irodatanácsos" gondoskodott. A vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig „hozzájárult ahhoz, hogy mindaddig, amíg az intézet működését meg nem kezdi, az évi költségvetésben az ösztöndíjakra előirányzott összeg az intézeti kiadványok céljaira fordíttassék".

7 Az intézet épülete, berendezése és könyvtára ép és sértetlen állapotban maradt a háború végéig, s már úgy tűnt, az olaszok nem is fogják — mint egy hadbanálló fél javait — zárgondnokság alá venni. 1918. augusztus 31-én kelt határozatával az olasz kormány azonban mégis lefoglalta az augusztus l-jétől Morei tábornoknak, a belga katonai attasénak bérbe adott házat.

8 A háborús összeomlás után az önálló külpolitikát megalapozni kényszerülő, nemzetközi elszigeteltségben lévő köztársasági kormányzatnak alapvető érdeke volt a külföldi „hídfőállások" kiépítése. Ebből a meggondolásból vált fontossá a Római Magyar Történeti Intézet újjászervezése. „Kulturális és politikai szempontból egyaránt szüksége mutatkozik annak — írták az Akadémiának az akkor átszervezés alatt álló és miniszter nélküli kultuszminisztériumból 1919. január 20-án (Kunfi Zsigmondot csak január 22-én nevezték ki közoktatási miniszterré) —, hogy a háború folytán megszakadt külföldi viszonylatok mennél előbb felújíttassanak. Súlyt kell helyeznem különösen a Római Magyar Történeti Intézet működésére, amelynek révén a szigorúan vett tudományos érdekek ápolása mellett alkalom kínálkozik arra is, hogy a magyarság felől általában a művelt nyugat számára megbízható tájékoztatás nyújtassék. E célból dr. Gerevich Tibor egyetemi m. tanár, magyar nemzeti múzeumi őrt szándékozom a Római Magyar Történeti Intézethet igazgatói minőségben kinevezni és kiküldeni, hogy az intézet újjászervezését előkészítse és annak működését biztosítsa, Gerevichet egyéni tulajdonságain felül az olasz szakkörökkel való személyi összeköttetései is mindenképpen alkalmassá teszik e szerepre ..." Az Akadémia Római Magyar Történeti Intézeti Bizottsága 1919. február 14-i ülésén tárgyalta a miniszter átiratát. (Ebben az esztendőben — mivel a Tanácsköztársaság az Akadémia működését fölfüggesztette — ez volt a Bizottság egyetlen ülése.) A Bizottság, amely Gerevich négy évvel ezután mégiscsak megvalósult kinevezését sem támogatta egyértelműen, „a miniszternek oly határozott szándékával állt szemben, hogy nem foglalhatott ellene állást, mert ellenkező esetben csak azt érte volna el, hogy a miniszter az állást mégis betölti, az intézetet pedig elvonja az Akadémia vezetése alól. Erre való tekintettel, és miután a miniszter által kinevezni szándékolt személyiség ellen qualificatio tekintetében kifogás nem volt emelhető, a bizottság nem tett kifogást a kinevezés ellen, de kérte a minisztert, hogy a kinevezendő igazgató fizetése, illetve tiszteletdíjáról külön gondoskodjék és ne terhelje meg azzal az intézetnek amúgy is szűkös dotatioját. Egyúttal a bizottság concret javaslatot is tett az intézet titkárának, dr. Vári Rezsőnek további alkalmaztatása iránt. A communizmus folyama alatt ebben az ügyben további intézkedés a népbiztosság részéről nem történt, az igazgató kinevezése elmaradt, a tanácsköztársaság bukása után pedig az elnökség egy felterjesztésében az ügynek egyelőre függőben tartását kérte, amely különben is mindaddig, amíg a megkötendő békeszerződés az intézet jövendő sorsát nem tisztázza, amúgy sem actuális."

9 A trianoni békeszerződés következtében az épület az olasz állam tulajdonába került, 1920-ban — a Római Magyar Történeti Intézet Bizottságának egyetértésével — a Rómában ideiglenesen fölállított magyar követség vette bérbe, majd ennek kiköltözése után, 1921-től a követségi tisztviselők egy részének lakhelyeként szolgált. Visszaszerzésére már a húszas évek elején megtörténtek az 8