Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - HÍREK - R. Rácz Katalin: A Magyar Levéltárosok Egyesülete XI. Vándorgyűlése Pécsváradon / 97–101. o.

iratfolyóméter. A titkos ügykezelésből visszaminősített ügyek iratait ismét beiktatják az általános ügyek közé. Az ún. „házi", belső kezelésű iratok nem kapnak iktatást, hanem 3—5 évente selejtezés alá vonják. Az iratkezelés helyzetét az önkormányzatok és a volt tanácsi irattárak szemszögéből vizsgálta Márfi Attila (Baranya Megyei Levéltár). Az 1949 decemberétől bevezetett tanácsi rendszer Baranya megyében 190 közigazgatási egységet érintett. 1950. augusztus közepétől a központi gyakorlathoz kapcsolódó iratkezelési rendszerre tértek át. Az egyes egységek munkáját járási szinten koordinálták. A levéltár részéről a felügyelet csupán az iratselejtezési brigádok munkájának ellenőrzésére terjedt ki. Az 1960-ban kiadott iratselejtezési ügykörjegyzékek alapján már könnyebb volt az egyes ügyek őrzési idejének megállapítása, ám a felgyülemlett anyag sok helyen összekeveredett. Az esetleges iratpusztulásokért a felelősség az iratképzőt terheli (pl. Szigetváron vízbetörés pusztította el az iratokat). A Baranya Megyei Levéltár eddig 230 folyóméter megyei és járási iratanyagot vett át, jelenleg a községek anyagátvételének programozása folyik Hozzászólás formájában hangzott el Somfai Balázs (Veszprém Megyei Levéltár) tájékoztatása a tanácsi iratátvételekről. Veszprémben levéltári őrizetbe 1963-ig kerültek a tanácsi korszak iratai. Az 1964 utáni anyagokat szúrópróbaszerűen mérték fel, és megállapították, hogy ezeket még nem selejtezték és selejtezési jegyzékkel sem látták el. Az idén sem maradt el a szakmai fórum a levéltárügy aktuális kérdéseiről. Az elnöki tisztet Odor Imre egyesületi alelnök látta el, aki Bodó Sándort, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetőjét kérte fel a tagság tájékoztatására. Az új költségvetési koncepció meg kívánja változtatni az önkormányzatok eddigi finanszírozási rendszerét és ez a kulturális területet is érinti — vázolta a helyzetet a minisztérium képviselője. De — szerencsére — a levéltár szó az elvonások és létszámcsökkentések felsorolásában nem szerepel, így bár szűkösebben, némi létszámleépítéssel, de a fő feladatok megtartásával tudnak a levéltárak dolgozni. A szakmai fórum további kérdéseire Molnár József (Művelődési és Közoktatási Minisztérium Levéltári Osztály vezetője) a levéltári középkáderek továbbképzésének három lépcsős megoldási tervezetéről szólt. Iratkezelői és irattárosképző tanfolyamok mellett levéltári kezelői képzést szerveznek. Ez utóbbi képzésben résztvevők felsőfokú szakvizsgát tesznek, így besorolhatók majd a „C" kategóriába, segédlevéltárosi elnevezéssel. A fórumon szóba került az azóta elfogadott új levéltári törvény is, illetve felmerült a törvény végrehajtási utasításának kidolgozására létrehozandó szakmai teamek szükségessége. Végezetül felvetették a jelenlévők, hogy a jelenleg kutatott hadigondozási ügyek levéltári kikutatása után jár-e a levéltáraknak, hasonlóan a kárpótlási ügyek után kapott állami támogatáshoz, valamiféle pénzügyi juttatás. Az ügyet a minisztérium felkarolja, és addig is, míg az utóbbi finanszírozására nem nyílik központi pénzforrás, a kárpótlási ügyek közé sorolja a hadigondozási ügyeket is. A fórum befejezése után az esti órákban a Baranya Megyei közgyűlés elnöke fogadást adott a konferencia résztvevőinek. Május 30-án szakmai kirándulás keretében az Ormán(y)ság településeivel és nevezetes történelmi látnivalóival ismerkedtünk (Sellye, Drávaiványi, Kórós, Máriagyűd, Villány és Pécs). Látogatást tettünk a Baranya Megyei Levéltár épületében és újonnan kialakított raktáraiban. A vándorgyűlés harmadik napján szekcióülésekre került sor. Két szekció ülésezett: a helytörténeti és a gazdasági vezetők csoportjáé. 100