Levéltári Szemle, 45. (1995)
Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - MÉRLEG - Szerencsés Károly: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei. Bp., 1993 / 88–96. o.
Akadt, aki a gazdaság és a politikai döntés roppant szoros összefüggéseire rámutatott: „az elmúlt évi gazdasági folyamatainkkal kapcsolatban a Valutaalap bizonyos értékelő megállapításai nem mindenben voltak kedvezőek számunkra, ezt az utóbbi hetek-napok gazdaságdiplomáciájával sikerült ellensúlyozni, de azért érdekes módon a végső döntést a jövő hét hétfőjére tették és nem nehéz összefüggést találni a mai központi bizottsági ülés és a hétfői végleges válasz között". (165. o.) Júniusban egészen egyértelmű beszéd hangzik el a „Fehér Házban": „Ami a gazdaságot illeti, mindnyájan tudjuk, hogy Magyarország ma gazdasági értelemben szuverenitása nagyobbik részével nem rendelkezik. A világ számos, súlyosan eladósodott országához hasonlóan, a gazdasági lét vagy összeomlás napi dilemmájával küzd." (1101. o.) Alkotmány, köztársasági elnök Még ugyanebben a hónapban került a Központi Bizottság elé az Alkotmány kérdése. Kimondták: „az 1949-es Alkotmány bizonyos értelmeben szakítást jelentett mind az ezeréves magyar államiságnak és főleg a magyar alkotmányjogi fejlődésnek a tradícióival, mind pedig a polgári alkotmányjog egy sor, azóta is időtállónak bizonyult alapelvével és tételével". (210. o.) A Központi Bizottságban az a nézet vált uralkodóvá, hogy a magyar államot szabad, demokratikus és szocialista államként kell definiálni. Főképp ez utóbbi megjelölés miatt az 1985-ben létrehozott parlamentnek kellene jóváhagynia az új alaptörvényt, amelyet esetleg népszavazás erősíthetne meg. Az államformára nem találtak jobb meghatározást, mint a „népköztársaság". Lemondtak viszont az MSZMP vezető szerepének alkotmánybani rögzítéséről. Ugyancsak jelentős lépés volt, hogy egyenrangúnak ismerték el a közösségi és az egyéni tulajdont. Megjelent a következő hónapok vitáinak slágerkérdése: a köztársasági elnöki intézmény megteremtése, a választás módja, időpontja, az államfői jogosítványok stb. A cél: a választások előtt létrehozni az új funkciót. A háromoldalú tárgyalásokon a köztársasági elnöki intézmény létrehozásában nagy vita volt: „miután az Ellenzéki Kerekasztal arra a következtetésre jutott, hogy egy elnökválasztás esetén nincs posszibilis jelöltje, nincs komoly jelöltje, szeretné megfosztani az MSZMP-t attól a sikerélménytől, ami egy esetleges elnökválasztás esetén — mint esély — számukra fennáll. [...] Ezért elég kategorikusan ellene vannak ennek az intézménynek a megalkotásának." (1383. o.) Mivel itt az MSZMP nem volt hajlandó engedni, végül is ez a kérdés lett az, amivel sikerült megosztani az Ellenzéki Kerekasztalt, rábírva annak egyes pártjait, hogy fogadják el a parlamenti választások előtti elnökválasztást. Az MSZMP makacsságát így magyarázzák: „ha ebben nem születik megállapodás, vagyis az ellenzék kitart amellett, hogy csak az új parlament megválasztása után és parlamenti úton lehessen választani köztársasági elnököt, akkor alig van remény arra, hogy az MSZMP ebből bármit is profitálhat, tehát ezen a ponton nem lehet kompromisszumot kötni". (1431. o.) Jogállam, semlegesség Az új megjelölés — jogállam — sokak számára idegen volt. ,,Mi jogos büszkeséggel vállaljuk államalapító István királyunknak a kalandozások korát vaskézzel letörő jogállamiságát. Vállaljuk a hűbéri Magyarország Dózsát elégető, 92