Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 1. szám - Dóka Klára: Az irattani kutatásokról / 23–29. o.

rákban" címmel készült összeállítás.

20 A térképkatalógus a Magyar Országos Levéltár helytartótanácsi és kamarai térképeinek leírásait követi, és az egyes tételekről öt pontban összefoglalva (szerző, év; eredeti cím; értelemszerű fordítása; kartográfiai jellemzők; rövid tartalmi leírás) közli a főbb adatokat. A térképkatalógus jó visszhangja

21 és széles körben való használata miatt kezdtünk hozzá évekkel ezelőtt egy másik forrás, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek feltárásához. E dokumentumok valamennyi magyarországi történeti egyház gyűjteményében megtalálhatók, és jelentős mennyiséget őriz mikrofilmen a Magyar Országos Levéltár is. A katolikus püspöki (érseki) levéltárakban 47 folyóméter canonica visitatio-t őriznek, míg 37,4 folyómétert tesz ki a protestáns levéltárak egyházlátogatási iratanyaga. A munka első lépéseként „segédanyag"-ot állítottunk össze,

22 mely a legfontosabb kifejezéseket, nyelvi fordulatokat, magyarázatokat tartalmazza, és elsősorban a korai dokumentumok értelmezését segíti elő. Többszöri egyeztetés után még 1989-ben számítógépes feldolgozásra is alkalmas adatlap készült,

23 melynek felhasználásával eddig négy egyházmegye jegyzőkönyveit dolgoztuk fel. A kutatás elősegítése érdekében — felhasználva egy külön OTKA támogatást (T/5. 6888. sz. téma) — az elkészült adatlapokból katalógust készítünk melynek felépítése az egyházi sorozat egysége érdekében hasonlít a térképek segédletéhez.

24 Az ötpontos leírásban elsőként a plébánia neve, alapításának éve; a másodikban a templom titulusa, a kegyúr neve, a filiák felsorolása; a harmadikban az egyházlátogatások éve; negyedikben a jegyzőkönyvek lelőhelye; ötödikben pedig rövid tartalmi leírás szerepel. Elsőnek a kalocsai főegyházmegye 104 plébániájára vonatkozó füzet készült el.

25 A főegyházmegye területe, mint az ország legdélibb része, utolsóként szabadult fel a török alól, és a súlyos harcok nyomán csaknem mindenütt a teljes pusztulás volt jellemző. A szép számban fennmaradt jegyzőkönyvből nemcsak az újjáépítés, az élet megindulása kísérhető nyomon, hanem az is, hogyan alakult a 18—-19. században a lakosság nemzetiségi és felekezeti összetétele e külső támadásoknak leginkább kitett országrészen. * * * Rövid beszámolónk nem lenne teljes, ha irattani kutatások témakörben további terveinkről nem szólnánk. Fontosnak tartjuk a megkezdett munkák befejezését, az évek óta folyó kutatások lezárását. Vonatkozik ez elsősorban az egyházlátogatási jegyzőkönyvekre, ahol azon egyházmegyék anyagáról szeretnénk katalógust összeállítani, amelyeknek teljes anyaga mikrofilmen a Magyar Országos Levéltárban is megtalálható (székesfehérvári, veszprémi, váci, pécsi, egri (fő/egyházmegyék). A testületek-egyesületek témakörben néhány közelmúltban megszűnt szervet vennénk sorra, melynek iratanyaga lényegében még feldolgozás előtt áll (pl. Hazafias Népfront). A pénzügyigazgatási iratok közül rendkívül fontos lenne a kataszteri iratok áttekintése, amihez a földek nyilvántartásával kapcsolatos dokumentumokat kellene hozzákapcsolni egészen a legújabb időkig. Érdekes téma lenne a gazdasági élet különböző területeit irányító szakminisztériumok iratainak vizsgálata a polgári korban, az 1950-es, 1960-as években és napjainkban. A területi szakigazgatási szervek közül jól dokumentált az erdészetiek tevékenysége, melyek iratai szintén megérdemelnének egy részletesebb vizsgálatot. Sok a probléma a kórházak nagy mennyiségű iratanyagával őrzés, selejtezés szempontjából. Átfogó vizsgálatot kellene kezdeményezni az iskolai és vállalati iratok vonatkozásában, végül — de nem utolsósorban — ismét foglalkozni kellene a számítástechnikai adathordozókon tárolt dokumentumok kérdésével is. 27