Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - DOKUMENTUM - Lekli Béla: Szemelvények a régi Eötvös Kollégium utolsó éveinek történetéhez, 1945–1950 / 37–60. o.

1. Magyar Miniszterelnökség 12964 Tárgy: a Báró Eötvös József M.E.I. Kollégium részére fő/1946. iskolai jelleg adományozása iránt. Tildy Zoltán úrnak aJVIagyar Köztársaság Elnöke Budapest. ELNÖK ÜR ! A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére tisztelettel kérem, hogy a Báró Eötvös József Kollégium részére a tanár- és tudósképzés terén ötven év alatt elért kiváló eredményeinek elismeréseképpen főiskola jellegét adományozni szíveskedjék. A Báró Eötvös József Kollégium 1945-ben töltötte be fennállásának 50. évfordulóját. A szervezeti szabályzatában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Kollégium ötven éve tölti be hivatását, amely szerint a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karának oly kiváló hallgatói részére, akik a középiskolai tanári pályára készülnek, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében tudományos képzést nyújt s ezzel a középiskolai tanárképzést nagymértékben elősegíti. A Kollégium a középiskolai tanárképzést az egyetemi oktatás legkomolyabb és legnehezebb módszere, a szemináriumi oktatás alapján látja el. A középiskolai tanárképzés szervezetébe a Kollégium külön jogszabályi rendelkezéssel beleillesztve ugyan nincsen, az 1924:XXVII. te. 4. § (2) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás azonban a Kollégiumot olyan főiskolai intézménynek jelöli meg, amelynek tagjai a tanárképző intézetben folytatott tanulmányaikra vonatkozóan tanulmányi kedvezményekben részesülnek. A Kollégium tagjai ugyanis az egyes tárgyak hallgatása és egyes szemináriumi gyakorlatokban való részvétel alól mentesítve vannak; e tanulmányokat a Kollégium tagjai az intézetben végzik el. A Kollégium közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alá tartozik. Az intézet élén az államfő által kinevezett kurátor áll. A Kollégiumban az oktatást külön tanári testület látja el, akiket a kiváló szakképzettségű és képesítésű tanárok sorából a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevez ki, s éppen e körülmény folytán a Kollégiumnál rendszeresített tanári állások azokhoz a magasabb fizetési osztályú állásokhoz tartoznak, amely fizetési osztályú állásokban a főiskolai tanárok teljesítenek szolgálatot. A Kollégium főiskolai jellege működése eredményében is megfelelőképpen kifejezésre jutott. A Kollégium 50 éves fennállása alatt a tanár- és tudósképzés terén kiváló eredményeket ért el. A Kollégium e kiváló eredményeit legmegfelelőbben az alábbi adatok juttatják kifejezésre: a Kollégiumban 50 éves fennállása alatt körülbelül 730 kollégiumi tag fejezte be tanulmányait; ezek közül egyetemi tanár, magántanár, főiskolai tanár lett 115, minisztériumi szolgálatban teljesít szolgálatot körülbelül 25, tudományos intézetekben működik 60, külföldi szolgálatban 18, középfokú tanintézetekben 58 igazgató és körülbelül 400 tanár, önálló író és művész 20; a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül 44 a Kollégium növendékei közül került ki. A Kollégium főiskolai jellege tehát mind szervezetében, mind működésében és a kormányzat] felügyelet gyakorlásában már évtizedek óta kifejezésre jutott anélkül, hogy külön hatósági rendelkezés ezt részére kifejezetten megállapította volna. Abból az alkalomból tehát, hogy a Kollégium ötvenéves fennállását 1945. évben betöltötte, a minisztertanácsnak 1946. évi október hó 25-én adott hozzájárulása alapján tisztelettel kérem az Elnök Urat, hogy a Kollégium részére a tanár- és tudósképzés terén ötven év alatt elért kiváló eredményeinek elismeréseképpen a főiskola jellegét adományozni méltóztassék. A jelleg adományozása a Kollégium szervezetében azonkívül, hogy a Kollégiumnál rendszeresített tanári állások főiskolai tanári állásokká szerveztetnek át, semminemű változást nem idéz elő. A fentiek alapján tisztelettel kérem, hogy előterjesztésemet elfogadni méltóztassék. Az idevonatkozó elnöki elhatározás tervezetét tisztelettel csatolom. Budapest, 1946. évi nov. hó 8. napján. Nagy Ferenc 41.