Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 3. szám - Barsi János: A minoriták megtelepedése Miskolcon / 17–36. o.

lyel segítette a rend megtelepedését, míg a Szentmiklósy család a tokaji kúriáját ajándékozta a minoritáknak, mely utóbbit a királyi kincstár vette meg 1759-ben 1800 magyar forintért.

44 A templom építését többen alapítványokkal segítették.

45 Közülük megemlítjük Czakó Sándor mádi plébánost, aki 1000 magyar forintos adománnyal, Steinincher Jánost, aki 279 magyar forintos adománnyal, és Bentsik Istvánt, aki szintén 1000 magyar forintos adománnyal segítette az építkezést.

46 Miután nyomon követtük a rend hosszas küzdelmét a megtelepedésért, nem látszana haszonnélkülinek, ha felvázolnánk korszakunk építési krónikáját, annál is inkább, mivel ennek feldolgozása eddig még nem történt meg. Az első adat, ami a folyamatban lévő építkezésről, illetőleg az abban jelentkező nehézségekről tudósít, 1733. április 20-án kelt Kelemen Didák házfőnök kezétől, aki a kérvényben további segítséget kér a vármegyétől a munkák folytatására. S hogy az építkezés gondja közt lelkipásztori munkára is futotta a minoriták erejéből, mutatja a kérvény másik része, melyben a házfőnök azt is kéri a vármegyétől, hogy a katolikus foglyoknak tegyék lehetővé a gyónást a vármegye börtönében.

47 De nemcsak a vármegyétől kértek segítséget, hanem a saját rendi bevételeikkel is úgy gazdálkodtak, hogy még a más célú alapítványok kamataiból is vettek el az építkezésre, amit Kelemen Didák 1734. június 24-én előterjesztett és elfogadott javaslatából tudunk, mely szerint Koháry István özvegye által a szegény diákok élelmezésére tett 1000 magyar forintos alapítványból egy bizonyos összeget fordítottak a templom építésére is.

48 A következő, 1737-ből keltezett kérvény mutatja, hogy hiába szentelte fel az egri püspök 1735. augusztus l-jén a templomot, az ekkorra még nem volt kész teljesen, nem is beszélve a Bajay által közölt 1734-es esztendőről, hiszen a kérvényben kért hatvan-hetven öl építési kő nem jelentéktelen mennyiség, s bizony eleget dolgozhattak vele a kőművesek, míg beépítették. A minoriták kérvényének szövegrészlete a következő: „... de a szemérmet nem tudó nagy szükségtől kénszeríttetünk alázatosan uj óbban kegyes Patrociniumához Excellentiátoknak, Nagyságtoknak, Kegyelmeteknek folyamodni, kérvén Isten szerelmiért, hogy az említett Templomunk tovább való építésit segélteni ismég hatvan, vagy hetven öl kőnek bé hozattatásával szokott ájtatos buzgóságokból kegyesen Patrociniálni méltóztassék .. .'

m A templom építését a kettős torony kivételével mindenesetre ebben az évben befejezték, hiszen több, erre vonatkozó bejegyzés, ami nagyobb munkára utalna, nem található a minorita jegyzőkönyvekben. Noha a templom felszentelése 1735. augusztus l-jén megvolt, s 1737 után nagy építési munkáról már nincs tudomásunk, a templom építésének tényleges befejezését 1743-ra datálhatjuk a História domus bejegyzése alapján, mely arról tudósít minket, hogy ebben az évben végleges fazsindely tetőt kapott a templom, s a két torony is állt már, sőt egy kis fiatorony díszelgett a szentély felett a tetőn (História domus. 5v.f.). igaz, a szentély aljzatának faragott kövekkel való burkolásával a jegyzőkönyvi bejegyzések alapján datálva csak 1772. március 9. után készültek el a kőművesek, hiszen a közölt napon még a burkoláson dolgoztak,

50 a szentély kőrácsozatát pedig csak 1772. május 7-én próbálták a helyére a kőfaragók,

51 ami aztán 1772. június 5-én került a végleges helyére,

52 de ezek már nem módosítják fenti megállapításunkat. Noha a templom építését befejezettnek vehetjük, a rendház építési munkái még sok munkát adtak a minoritáknak. Ezt a munkát segítette az 1744. április 21-én Miskolcon tartott diffinitoriális gyűlés határozata is, mely szerint páter Braun Balázs 1000 magyar forintos adományát a rendház építési kiadásaira lehet fordítani.

53 26