Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 2. szám - KILÁTÓ - Albrechtné Kunszeri Gabriella: A Nemzetközi Levéltári Tanács Állományvédelmi Bizottságának budapesti ülése / 78–81. o.

vételével hozták meg a döntést, és intézkedtek a vizesedés okának megszüntetéséről, továbbá a károsodott filmek pótlásáról. A bemutatkozások raktár- és műhelylátogatással folytatódtak, ahol a gyűjtemény jellegzetes darabjaival, a raktári körülményekkel és a restaurálási technológiákkal ismerkedtek meg a résztvevők, A vendégek „Mindennapok emlékei a Magyar Országos Levéltárban" címmel a közelmúltban megnyílt házi kiállítás egyik rendezője, Vissy Zsuzsanna főlevéltáros vezetésével nézték meg az ott elhelyezett különleges darabokat, mint például a felfújható földgömböt, a talaj- és textilmintákat vagy a selyem alapanyagra írott dokumentumokat. A tanácskozás fő témája a „Levéltári tárolóeszközök" volt, azonban a bizottság ezenkívül számos, egyéb kérdést is megtárgyalt a rendelkezésre álló két és fél nap alatt. Judit Hofenk de Graaff, a restaurálási kutatásokkal foglalkozó amszterdami Központi Laboratórium vezető munkatársa az Európai Közösség programja keretében a légszennyezésnek a papírból készült tárolóeszközökre tett hatását viszgálta. Megállapította, hogy az ilyen tárolóeszközök egyértelműen jelentős mértékben csökkentik a bennük lévő papírdokumentumokba jutó légszennyezés mennyiségét és ezáltal azok károsodásító hatását. A különböző minőségű papírokkal kapcsolatban kapott és az előzetes várakozástól eltérő voltuk miatt további bizonyítás alatt lévő eredményeket szeptemberben, a tübingeni IADA kongresszuson fogja nyilvánosságra hozni. Másik beszámolóját a múlt évi oszlói tanácskozás anyagának feldolgozásával készített, széles körű terjesztésre szánt tájékoztató kiadványról tartotta a neves kutatónő. Az angol nyelvű leporelló a restauráló műhelyekre vonatkozó alapvető egészség- és munkavédelmi ismereteket foglalja össze, bibliográfiával kiegészítve. A bizottság az anyagot spanyol és francia nyelvre is lefordítja, továbbá a NLT anyagi segítségét kéri a megfelelő példányszámú kiadáshoz és terjesztéshez. Ugyancsak a szervezet anyagi támogatása kell a múlt évben megkezdett munka, a nem vagy kevésbé mérgező és/vagy kis energiaigényű állományvédelmi, restaurálási eljárásokat tartalmazó annotált bibliográfia kiadásához. A bizottsági tagok listái alapján szerkesztett változatot ismertette a norvég Knut Johannessen. Megállapodás született az egységesítés érdekében végzendő kiegészítő munkálatokról. A bibliográfiában szereplő művek többek között a minimális beavatkozásról, a természetes anyagok használatáról, a korábbi és jelenleg alkalmazott restaurálási módszerek kritikai elemzéséről és az alapvető fontosságú megelőző állományvédelmi intézkedésekre való összpontosítás szükségességéről szólnak. A téma feldolgozását mindenekelőtt az indokolta, hogy világszerte nő az egészségvédelem, a környezetvédelem és az energiatakarékosság jelentősége, továbbá nagyon fontos feladat eloszlatni azt a mítoszt, miszerint minden penészfertőzést vegyileg vagy nagy energiaráfordítással kezelni kell. A NLT más bizottságaival való együttműködés keretében a svájci Erwin Oberholzer beszámolt arról, hogy a Képtechnológiai Bizottság ülésén ugyan nem tudott részt venni, de tárgyalt annak stuttgarti tagjával, Hartmut Wéberrel. A mikrofilmek állományvédelmi problémáinak áttekintésére és az azokkal való foglalkozásra egyik bizottság sem tud vállalkozni, ami rendkívül sajnálatos, hiszen a Reprográfiai Bizottság két évvel ezelőtti megszűntével gazdátlanná vált a terület. Miután a levéltárakban nagyon értékes mikrofilmgyűjtemények vannak, az Állományvédelmi Bizottság legalább egy ajánlást tervez készíteni a mikrofilmek tárolására és kezelésére vonatkozóan. A mikrofilmek tárolására nincs egységesen elfogadott álláspont, a szakemberek egymástól jelentősen eltérő klimatikus viszonyokat tartanak optimálisnak. Emiatt az aján7'9