Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 2. szám - Lenkefi Ferenc: Francia hadifoglyok Magyarországon, 1793–1795 / 35–49. o.

királyi ezredektől átvett — francia tisztek jóvoltából és befolyására, egyéb fegyelemsértésekben is megnyilvánult. Legenyhébb, csupán passzívan demonstratív formája ennek az volt, hogy az egymás között kölcsönösen szilárd egyetértést és komoly vonzalmat: „unter sich eine wechselseitige feste Einverstandnifí und einen bedenklichen Hang" tanúsító jakobinus tisztek a megszokottól eltérő hajviselettel tüntettek: „die mit dem Ubel des Jakobinismus angesteckte feindliche Gefangene Offiziers rundé Haar tragen und sich dadurch kennbar machen.

28 őket a rendelkezéseknek megfelelően szállítás közben is, de megérkezésük után alakulat szerint is igyekeztek elkülöníteni társaiktól, például a Nemzeti Gárda tisztjeit a sorezredekéitől.

29 Wallis, 1793. november 7-i utasításában hagyta meg, hogy a foglyok büntetőügyeiben fegyelmi és bírói eljárás esetén a honi hadi rendelkezések szerint kell eljárni.

30 A lakosság távoltartása a vonuló vagy már elhelyezett hadifoglyoktól nem csak egészségügyi okokból volt szükséges, hanem a forradalmi eszmék népszerűsítésének veszélye miatt is. Az esetleges közeledési alkalmakkor a franciák, Wallis egyik leiratából kivehetően, gombokat osztogattak a szabadság jelképeivel, valamint Liberté és Égalité feliratokkal. A rendőrminiszter ezért elrendelte, hogy ha ilyet találnak, kobozzák el és akadályozzák meg másolásukat.

31 A hadifoglyok zömének beérkeztével az addig csak érintőlegesen tárgyalt, a szökések esetére vonatkozó eljárást a Haditanács 1793. december 18-án részletezte. Ennek értelmében a behozónak a saját dezertőrökre megállapított 24 forint fogdíj járt, amelyet a tisztek esetében az illetményből kellett levonni. A foglyok és a lakosság elkülönítésének szükségességéből következett az is, hogy előbbiek nem dolgozhattak honi művészek, iparosok és mások számára.

32 Bár a fogoly tisztek oldalfegyvereiket megtarthatták, poggyászaikat alaposan át kellett vizsgálni, nehogy más tiltott dolgok (könyvek, iratok stb.) mellett pisztolyok, zsebpisztolyok, tőrök, tőrös botok vagy más titkos fegyverek maradjanak náluk. Ezeket kicserélésükig letétbe kellett helyezni.

33 Az Udvari Haditanács uralkodói parancsra kezdettől tiltotta az internálási helyszíneken komédiák és tragédiák játszását mind a fogoly tiszteknek, mind a közlegényeknek.

34 A meglehetősen szigorú korlátozó rendelkezések ellenére a tiszti foglyok nemegyszer alkalmat találtak közös demonstratív összejövetelekre, főként a forradalmi évfordulók ürügyén. Az amúgy is problematikus helyszínnek számító Szegeden 1794. március 10-én este a tisztek a nagy szobában szabadságünnepet tartottak, pantomimmel múlatták idejüket, miközben ettek-ittak, énekeltek, őrzőik a falra aggatva, vízfestékkel színezve, Herculest, Jupitert, két hősi fejet és két nőszemély képmását (Frauenzimmer Köpfe) ábrázoló festményt találtak. A helyiség közepére szabadságfát állítottak (frígiai) sapkával, a Liberté, Égalité és République feliratokkal. Ezen túl a mellettük szolgáló elzásziakat és a felügyeletet ellátó tisztet a „ficter Allmang" sértéssel illették.

35 A fő szervezők kilétét az ügy kivizsgálásakor büntetés kilátásba helyezésével sem sikerült kideríteni, mivel az összetartás erős volt közöttük: „weil diese Leuthe zusehr einander zugethan sind",

36 Később vált ismertté a „főkolompos", az emigráns lelkészt bojkottálók vezetője, Roumilhac tábornok neve, aki a pesti Újépületbe való áthelyezése után is javíthatatlannak bizonyult. Természetesen a hangsúlyozott, de nem elvtelen lojalitást tanúsító tisztek fellépésére is van példa. D'Argoubet ezredes Szegeden nyíltan hangoztatta köztársaság ellenes averzióit: „Sóidat du Roi, jamais de la République".

3,7 A nem csupán politikai, hanem a borközi állapotban feléledt személyes el44