Levéltári Szemle, 45. (1995)

Levéltári Szemle, 45. (1995) 2. szám - Lenkefi Ferenc: Francia hadifoglyok Magyarországon, 1793–1795 / 35–49. o.

kacsra. A közlegényeket — mint később kiderült, óriási veszteségekkel — Eszékre vitték. Pesten 19 tiszt maradt hátra. 1793. december 23-án futott be Kölbel főhadnagy, a Ferdinánd főherceg (2.) gyalogezred pótzászlóaljától 241 tisztből és 76 legényből álló szállítmánya. 29 tiszt Szegedre, 89 Munkácsra ment. 31 közkatonát vittek Temesvárra. Pes­ten 123 tiszt és 45 legény maradt, meghalt 11, ül. 20 fő. 1793. december 24-én Musson (Massio) alhadnagy, a Ferdinánd-ezred pót­zászlóaljától 2 tisztet és 324 közkatonát hozott Pestre, őket is a pesti tábori kórházban vizsgálták meg, majd 117 közembert Temesvárra irányítottak, míg a tisztek és 207 legény maradt helyben. Január 18-ig az egyik tiszt és 66 ka­tona meghalt. 1793. december 31-én Mayer (Ihayer?) százados, a Ferdinánd (2.) gyalog­ezred 4. zászlóaljától 29 tiszttel és 371 közlegénnyel érkezett. 244 főt Eszékre vittek, míg a tisztek és 127 közkatona Pesten maradtak. Utóbbiak közül 40 halt el. 1794. január l-jén Koronás, ugyanazon Ferdinánd-zászlóalj béli főhadnagy hozott 18 tisztet és 203 közfoglyot. 113-at Eszékre irányítottak, a tiszteken kí­vül Pesten maradt 90 közfogoly. Itt az egyik tiszt s 46 közkatona halt meg. összegezve: a pesti tábori kórházon ez időben 506 tiszti és 3845 közfogoly ment át. Szegedre 181, Munkácsra 100 tisztet és egy tisztiszolgát vittek. Temes­várra 709, Eszékre 2293 közfoglyot irányítottak. A Pesten maradt 225 tiszt és 842 legény közül 27, ill. 400 fő halt meg. Milhartitz, pozsonyi főhadbiztos január 30-án kelt jelentésének köszönhe­tően pontos képet kaphatunk az előzményekről is, vagyis a határra beérkezett transzportok összetételéről és létszámáról. 6 Az első oszlop 1. része, amely 696 közfogolyból állt, 1793. szeptember 10-én futott be Dévénybe, majd másnap indult Buda felé. Ugyanezen oszlop második fele szeptember 15-én érte el Dévényt, s 112 tisztből és 257 közfogolyból álló tömege 16-án indult Budára. A második oszlop, amely csupán 23 közembert számlált, szeptember 18-án ért Pozsonyba, s 19-én távozott. A harmadik oszlop, amely 12 főtisztből és 288 közlegényből állt, november 5-én érte el Pozsonyt, s 7-én ment tovább. Közülük egy egészséges főtiszt, va­lamint 6 beteg főtiszt és 21 beteg közfogoly maradt vissza. Kórházon kívül 3 közember, a kórházban 4 tiszt és 17 katona halt meg, s 2 tiszt és 4 közfogoly betegeskedett Pozsonyban. A negyedik oszlop első és második része, amely összesen 58 tisztből és 759 közlegényből állt, november 17-én és 21-én érkezett, s 26-án indult tovább. Be­tegen 23 tiszt és 13 legény maradt vissza, kórházon kívül 47 közember, kór­házban 12 tiszt és 10 közfogoly halt meg. Pozsonyban tartózkodott 11 tiszt és 3 legény. Az ötödik oszlop 61 tiszttel és 1020 legénnyel november 21-én érkezett, s 27-én ment tovább. 44 közkatona maradt hátra, kórházon kívül 85, ápolás köz­ben 39 hunyt el. öt túlélő volt a helységben. A hatodik, 67 tisztet és 279 közlegényt számláló oszlop november 26-án ért Dévénybe, s december 8-án indult Budára. A 16 beteg közfogoly fele meghalt. A hetedik menetoszlop, amely 39 tisztből és 1555 közkatonából állt, decem­ber 3-án futott be, s 8-án indult tovább. 3 tiszt és 7 közember került kórházba, de korábban 1 tiszt és 70 közfogoly meghalt. A nyolcadik menet 287 tiszttel és 95 legénnyel december 10-én ért Köp­csénybe, s 12-én távozott. Két beteg és két egészséges tisztet hagytak hátra, ikik a jelentéstételkor is Pozsonyban éltek. 37

Next

/
Thumbnails
Contents