Levéltári Szemle, 45. (1995)
Levéltári Szemle, 45. (1995) 2. szám - Lenkefi Ferenc: Francia hadifoglyok Magyarországon, 1793–1795 / 35–49. o.
kacsra. A közlegényeket — mint később kiderült, óriási veszteségekkel — Eszékre vitték. Pesten 19 tiszt maradt hátra. 1793. december 23-án futott be Kölbel főhadnagy, a Ferdinánd főherceg (2.) gyalogezred pótzászlóaljától 241 tisztből és 76 legényből álló szállítmánya. 29 tiszt Szegedre, 89 Munkácsra ment. 31 közkatonát vittek Temesvárra. Pesten 123 tiszt és 45 legény maradt, meghalt 11, ül. 20 fő. 1793. december 24-én Musson (Massio) alhadnagy, a Ferdinánd-ezred pótzászlóaljától 2 tisztet és 324 közkatonát hozott Pestre, őket is a pesti tábori kórházban vizsgálták meg, majd 117 közembert Temesvárra irányítottak, míg a tisztek és 207 legény maradt helyben. Január 18-ig az egyik tiszt és 66 katona meghalt. 1793. december 31-én Mayer (Ihayer?) százados, a Ferdinánd (2.) gyalogezred 4. zászlóaljától 29 tiszttel és 371 közlegénnyel érkezett. 244 főt Eszékre vittek, míg a tisztek és 127 közkatona Pesten maradtak. Utóbbiak közül 40 halt el. 1794. január l-jén Koronás, ugyanazon Ferdinánd-zászlóalj béli főhadnagy hozott 18 tisztet és 203 közfoglyot. 113-at Eszékre irányítottak, a tiszteken kívül Pesten maradt 90 közfogoly. Itt az egyik tiszt s 46 közkatona halt meg. összegezve: a pesti tábori kórházon ez időben 506 tiszti és 3845 közfogoly ment át. Szegedre 181, Munkácsra 100 tisztet és egy tisztiszolgát vittek. Temesvárra 709, Eszékre 2293 közfoglyot irányítottak. A Pesten maradt 225 tiszt és 842 legény közül 27, ill. 400 fő halt meg. Milhartitz, pozsonyi főhadbiztos január 30-án kelt jelentésének köszönhetően pontos képet kaphatunk az előzményekről is, vagyis a határra beérkezett transzportok összetételéről és létszámáról. 6 Az első oszlop 1. része, amely 696 közfogolyból állt, 1793. szeptember 10-én futott be Dévénybe, majd másnap indult Buda felé. Ugyanezen oszlop második fele szeptember 15-én érte el Dévényt, s 112 tisztből és 257 közfogolyból álló tömege 16-án indult Budára. A második oszlop, amely csupán 23 közembert számlált, szeptember 18-án ért Pozsonyba, s 19-én távozott. A harmadik oszlop, amely 12 főtisztből és 288 közlegényből állt, november 5-én érte el Pozsonyt, s 7-én ment tovább. Közülük egy egészséges főtiszt, valamint 6 beteg főtiszt és 21 beteg közfogoly maradt vissza. Kórházon kívül 3 közember, a kórházban 4 tiszt és 17 katona halt meg, s 2 tiszt és 4 közfogoly betegeskedett Pozsonyban. A negyedik oszlop első és második része, amely összesen 58 tisztből és 759 közlegényből állt, november 17-én és 21-én érkezett, s 26-án indult tovább. Betegen 23 tiszt és 13 legény maradt vissza, kórházon kívül 47 közember, kórházban 12 tiszt és 10 közfogoly halt meg. Pozsonyban tartózkodott 11 tiszt és 3 legény. Az ötödik oszlop 61 tiszttel és 1020 legénnyel november 21-én érkezett, s 27-én ment tovább. 44 közkatona maradt hátra, kórházon kívül 85, ápolás közben 39 hunyt el. öt túlélő volt a helységben. A hatodik, 67 tisztet és 279 közlegényt számláló oszlop november 26-án ért Dévénybe, s december 8-án indult Budára. A 16 beteg közfogoly fele meghalt. A hetedik menetoszlop, amely 39 tisztből és 1555 közkatonából állt, december 3-án futott be, s 8-án indult tovább. 3 tiszt és 7 közember került kórházba, de korábban 1 tiszt és 70 közfogoly meghalt. A nyolcadik menet 287 tiszttel és 95 legénnyel december 10-én ért Köpcsénybe, s 12-én távozott. Két beteg és két egészséges tisztet hagytak hátra, ikik a jelentéstételkor is Pozsonyban éltek. 37