Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - MÉRLEG - Glück Jenő: Források és tanúsítványok a romániai zsidóság történetéből. I–III. Bucuresti, 1986–1990 / 90–92. o.

A zsidóság gazdasági térfoglalása azonban számos akadályba ütközött. Gyulafehérváron 1741-ben a városi joghatóság alatt álló zsidó kereskedők tevékenységét a Bethlen féle privilégium idejében forgalmazott árukra akarták korlátozni (II/l—137). Bécs 1770-ben importkorlátozó intézkedéssel sújtotta őket (11/ 2—73). Egyes dokumentumok a zsidóság szervezeti életét tükrözik. A XVIII. századtól kezdve Moldvában és Havasalföldön a „hákánbasa" — főrabbi — állt a kettős közösség élén (II/l—121). Erdélyben a gyulafehérvári püspök erősítette meg az országos főrabbit (II/2—59. bis.). A temesvári rabbi a Bánságban, illetve a máramaros-szigeti megyéjében gyakorol általános joghatóságot (II/2—222). Vallási feladataik mellett közigazgatási és bírói jogkörrel is rendelkeztek, nagyobb községekben pedig a hitközségek élén bírák álltak, mint például Máramarosban (ÍI/2—324). Néhány dokumentum arra figyelmeztet, hogy a korabeli társadalom nem volt mentes a zsidók iránti előítélettől. így 1726-ban a moldvai Oni£uniban felbukkant az úgynevezett vérvád, amely szerint az izraeliták a húsvéti kovásztalan kenyérbe keresztény vért kevernek (II/l—72). A Barcaságban 1715-ben felnégyeltek egy embert azzal a váddal, hogy egy meggyilkolt szolgáló vérét zsidóknak adta el (II/l—35). A kötetben helyt adtak azon dokumentumoknak, amelyek igazolják, hogy a zsidó kultúra termékei a humanisták érdeklődési köréhez tartoztak. Ezt tükrözi Köleséri Sámuel könyvtárának leltára (1745), valamint a Mavrorordat fejedelmi család könyveinek jegyzéke a XVIII. század derekáról (II/l—83, 204). Mindenesetre a fenti három dokumentumkötet jelentős hozzájárulás Délkelet-Európa közös múltjának feltárásához. Glück Jenő Az 1994. évi költségvetés (az 1993. évi CXI. törvény, megjelent a Magyar Közlöny 189. számában, 1993. december 28-án) a Művelődési és Közoktatási Miinisztérium fejezetében az idei esztendőben is 27,7 millió forint címzett támogatást biztosított a levéltárak kárpótlási többletfeladatainak finanszírozására. Az összeg 40%-a személyi, míg 60%-*a dologi kiadásokra fordítható. A támogatás levéltárák közötti felosztására a levéltár-igazgatókkal az előző évben közösen kialakított elvek szerint, azaz a levéltárak kárpótlási ügyforgalmának tényleges nagysága álapján két féléves részletben kerül majd sor. 92