Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - MÉRLEG - Glück Jenő: Források és tanúsítványok a romániai zsidóság történetéből. I–III. Bucuresti, 1986–1990 / 90–92. o.

Források és tanúsítványok a romániai zsidóság történetéből Izvoare ?i márturii referitoare la evreii din Románia. Kiadó: Federatia Communitátilor Evreie?ti din Republica Socialista Ro­mánia. Centrul de Documentare. I. kötet, Bucure?ti 1986 LIII. 164 p., II/l. kötet, Bucure$ti 1988. LXXXV. 292 p. + 33 képmelléklet, Hasafer Kiadó, II/2. kötet, Bucure$ti 1990. LXXXI. 562 p. + 16 képmelléklet. A romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége által létrehozott tudományos központ mintegy öt éve megkezdte a mai román állam területén zsidóságának múltjára vonatkozó források közlését. A Momumenta Hungáriáé Judaicahoz hasonló ki­advány a Memóriái Foundation for Jewish Culture támogatásával jelenik meg. A dokumentumokat — függetlenül eredeti szövegüktől — románul közlik. A kö­tetek címét, a regesztákat és a bevezető tanulmányokat angolul is az olvasó rendelkezésére bocsátották. Az első kötet (170(Mg) 194, a második első fele (1701—1750) 289, míg második fele (1751—1800) 351 szöveget tartalmaz. Vala­mennyi végén a forrásmegjelölés található, eredeti nyelven, illetve fordításban. A kötetek elején dr. Moses Rosen főrabbi előszava, egy-egy jelentős törté­nész ajánlása és az említett hosszabb bevezető tanulmány olvasható. A kötetek végén találhatók a mutatók (tárgyi, személy, hely), valamint a nem közérthető kifejezéseket tartalmazó glosszák. A kötetéket részletes bibliográfia zárja, amely a kutatás jelenlegi színvonalának megismertetését célozza. A nyomdai munka színvonala kifogástalan. A források javarésze a romániai állami levél- és könyvtárakból került elő. A 'hitközségek levéltárának anyaga szórványos, mivel az idők viszontagságai kö­zepette komoly károkat szenvedtek. Erdélyre vonatkozó anyag faképpen Ko­lozsvárott, Gyulafehérváron, Máramaros-Szigeten, Temesváron található. Je­lentős eredménynek számít, hogy a II/2. kötetbe bekerült az Országos Levéltár 27 kiadatlan dokumentuma, és az Országos Rabbiképző (Scheiber Sándor hozzá­járulásával) is lehetővé tette számos dokumentum utánközlését a Monumenta Hungáriáé Judaicaból. A legrégibb források között szerepel a Zilah melletti Porolissumban felfe­dezett II. századbeli felirat, amely a zsidó származású Publius Aelius Jacubus decurio-ra utal. Az Orsovához közel fekvő egykori Diernaban talált arany em­léklap Jahwe-t említi a III. századból (1/2; II/6). A dáciai római uralom megszűnte után (271) mintegy ezer évig hiányzanak a zsidóságra vonatkozó biztos adatok. A kereskedelmi utak élénkülése nyomán a XIII. századtól kezdve zsidókereskedők jelenléte mutatható ki. Moshe Taku rabbi döntvényeiből tudunk olyan kereskedőkről, akik Oroszország és Lengyel­ország, valamint Bizánc közötti útvonalon haladták át a későbbi Havasalföldön és Moldván (1/7). Ugyanabban a században részt vettek a Maroson folyó sóke­reskedelemben, 1492 körül pedig Brassót és Szebent keresték fel (1/17, 18). Év­ezredünk közepén már mind szefárd, mind áskenáz elemek tartós letelepedé­séről tudunk. így például 1521-ben a bánsági Peeth várában egy Törökország­ból áttelepült szefárdról hallunk (1/27). Hasonlóképp 1579-ben zsidó kereskedők látták el a brassói posztósokat festékkel, sőt jó részben gyapjúval is (1/65). 90

Next

/
Thumbnails
Contents