Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - KILÁTÓ - Thibodeau, Sharon Gibbs: Terminológiai csapdák és nyelvi korlátok / 70–81. o.

scription) 0., 1. és 2. fejezetek, készült a Kanadai Levéltárosok Irodája (Bureau of Canadian Archivists), leírási szabványokkal foglalkozó tervezési bizottságának fel­ügyelete alatt (Kanada, 1990) [a továbbiakban RAD]; Michael Cook — Margaret Procter: A levéltári leírás kézikönyve (Manuál of Archivál Description), 2. kiadás (Nagy-Britannia, 1989) [a továbbiakban MAD 2]; Levéltárak, magániratok és kéz­iratok: Levéltárak, történeti társulatok és kézirattárak jegyzékelési kézikönyve (Archives, Personal Papers, and Manuscripts: A Cataloging Manuál for Archivál Repositories, Historical Societies, and Manuscript Libraries), 2. kiadás, szerkesz­tette Steven L. Hensen (Amerikai Egyesült Államok, 1989) [a továbbiakban APPM 2]. 6 A levéltári leírásra vonatkozó alapelveket (Statement of Principles Regarding Ar­chivál Description) a leírási szabványok ad hoc bizottsága fogadta el 1990 októ­berében Hoehr-Grenzhausenben (Németország). 7 Egy olasz bíráló a szójegyzéknek a raktár, sorozat, fizikai egység, logikai egység és legkisebb egység meghatározásaival történő kiegészítését is kérte. A SARBICA egy képviselője azt javasolta, hogy a szójegyzékbe kerüljön bele a proveniencia elvének definíciója. 8 Ügy tűnik, hogy ez a központi fogalom megegyezik a NLT Levéltári terminológiai szótárának (ICA Dictionary of Archivál Terminology; 2. kiadás, K. G. Saur, Mün­chen, 1988) összeállítói által megfogalmazottal. 9 Az Amerikai Levéltárosok Társaságának (Society of American Archivists) ad hoc bizottságától 1991. július l-jén, valamint a Dávid Bearmantől 1991. augusztus l-jén érkezett vélemény egyaránt ezt a kérdést veti fel. 10 Két európai levéltáros külön kiemelte az irattári összefüggés fontosságának meg­értését és megfogalmazását. A proveniencia Hans Booms szerint az iratok értéke­lési (azaz selejtezési, a ford.) folyamatában, Péter Sigmund szerint pedig mind az értékelési, mind a leírási folyamatában kulcsszerepet játszik. (Lásd H. Booms: A hagyomány kialakulása: Levéltári anyag őrzése mint társadalmi és politikai te­vékenység [Überlieferungsbildung: Archives-keeping as a Social and Political Ac­tivity], Archivaria 33 [1991—92 tele], pp. 25—33. és P. Sigmund: Forma, funkció és levéltári érték: A szerkezet, a forma és a funkció használata az értékelésben, el­lenőrzésben és hivatkozásban [Form, Function and Archivál Value: The Use of Structure, Forms and Functions for Appraisal, Control and Reference], szintén Archivaria 33 [1991—92 tele], pp. 141—147.) 11 Valóban, az ad hoc bizottság által készített ISAD (G) olyan definícióikon alapult, amelyekből 27 szabály vonatkozott maguknak az iratoknak, és mindössze 3 (a 3.2.1., a 3.2.2. és a 3.2.3.) a provenienciának a leírására. 12 Az amerikai levéltárosok azóta vitáznak a proveniencia megfelelő ismertetésének az értékéről, amióta Richárd Lytle kétrészes cikke, „A levéltári anyag intellektuá­lis megközelítése" („Intellectual Access to Archives") megjelent a The American Archivist 43. évfolyamának 1980. évi 1—2. számában (pp. 64—75., ill. 191—207.) 13 Lásd a 6. sz. jegyzetet. 14 1993 nyarára amerikai levéltárosok egy csoportja találkozót szervezett a Bentley Könyvtárban (Michigan Állam Egyeteme), ahol megpróbálják kialakítani a prove­nienciára vonatkozó információk megragadásának teljes szabálykészletét. Ezeket a szabályokat elfogadásra benyújtják a NLT tagjaihoz. 15 Az itt idézett definíciókat „A levéltári leírásra vonatkozó alapelvek" szójegyzéke tartalmazza. Ezek alig különböznek a Nemzetközi Levéltári Tanács által közzétett Levéltári terminológiai szótár második, javított kiadásában szereplő fond és pro­veniencia meghatározásától. 16 A kifejezést a JVLT Levéltári terminológiai szótára (második kiadás, K. G. Saur, München, 1988) úgy határozza meg, mint .,az a felfogás, amely szerint — a poli­tikai vagy közigazgatási változások következtében — az egyik hatóságtól a má­sikhoz átadott funkciókkal együtt az érintett iratok vagy azok másolatai is át­adásra kerülnek, hogy az igazgatás folyamatossága biztosítva legyen". 17 A fond ezen definíciója az Ausztrál Levéltárosok Társasága (Australian Society of Archivists) által összeállított, és 1991. június 24-én a leírási szabványok ad hoc bizottságához eljuttatott megjegyzésekből származik. Az észrevételek „A levéltári leírásra vonatkozó alapelvek" számos aspektusát érintették, de különösen a fond fogalmával kapcsolatban fejeztek ki aggodalmat. 18 A funkcióátadás — ami az iratok besorolásához vezet, és problémát jelent a szer­ves fondba történő áthelyezés során — módjának megvitatására lásd „A prove­niencia mint egyenértékű elem" példát az A Függelékben. A kereskedelmi hajó­zás irattári anyaga egy másik, hosszabb múltra visszatekintő példa az irattározási tevékenységre: ez az iratanyag az Egyesült Államok több szövetségi kormányhiva­talát megjárta, többek között az USA Vámhivatalát (1789—1884 és 1942—1967), 80

Next

/
Thumbnails
Contents