Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - KILÁTÓ - Thibodeau, Sharon Gibbs: Terminológiai csapdák és nyelvi korlátok / 70–81. o.

proveniencia elve (principle of provenance): a holland résztvevő úgy hatá­rozta meg, mint „az az elv, hogy egy adottt iratképző levéltári anyagát nem szabad összekeverni más iratképzők levéltári anyagával". szabályok (rules): különböző résztvevők által a leírás elemeinek tartalmát szabályozó útmutatóra vonatkozóan használt szó. tagolási szint (levél of arrangement): számtalan résztvevő által használt szókapcsolat, amely a levéltári anyag lehetséges alosztályainak (állag, so­rozat, alsorozat, a ford.) valamelyikére vonatkozik. tárgyszó (subject heading): a kínai és a svéd képviselő által elfogadott ki­fejezés az elérési pontok (eccess points) egy olyan fontos típusára, amely — a könyvtárival ellentétben — egy kifejezetten levéltári szójegyzéket igé­nyel. többszintű leírás (multilevel description): azon levéltárosok munkájának eredményével kapcsolatban használt kifejezés, akik „az egymással (külön­böző osztályozási szinten) valamilyen összefüggésben álló levéltári anyago­kat" írják le. Az egy hétig tartó ottawai értekezlet alatt világossá vált, hogy a leírási szabványoknak tartalmazniuk kell ezeket a fontos fogalmakat, valamint a nem­zetközi levéltári közösségnek — mint a sikeres szabványosítási törekvések elő­feltételét — el kellene fogadnia az ezeket felölelő szójegyzéket. Az ottawai csoport által javasolt akcióterv felkeltette a NLT ügyvezető igazgatója (a mai főtitkár, Kecskeméti Károly, a ford.) figyelmét, s pénzügyi támogatást kért az UNESCO-tól a végrehajtás megkezdéséhez. Első lépésként összehívott egy, „a levéltári leírási szabványok kidolgozását célzó hosszú távú nemzetközi akció tervezésére irányuló szűk körű tanácskozást", és erre azon or­szágok képviselőit hívta meg, amelyekben már szisztematikusan tanulmányoz­ták a levéltári leírási szabványokat. 4 Az értekezlet (Párizs, 1989) napirendjét a NLT állította össze, s abban szerepelt „a szabványok kidolgozásához szükséges feltételek vizsgálata (pl. egyeztetett koncepció, szabványosított terminológia, ösz­szehasonlítható rendezési módszerek stb.)". A napirend keretében elhangzott, a terminológiára vonatkozó utalások bizo­nyították annak a szabványokkal való kapcsolatát. Ennek figyelembevételével a résztvevők megállapították, hogy a következő két lépést kell sürgősen meg­tenni : 1. a levéltári leírás alapelveinek szabályokba foglalása, valamint 2. az ezeken az elveken alapuló általános szabályok megfogalmazása. Ezután következik a különféle adathordozók különböző szintjeire vonatkozó le­írási szabályok kidolgozása. Ügy volt, hogy az Alapelvek — a terminológiai csapdák elkerülése érdeké­ben — egy szójegyzéket is tartalmaz. Ez az elhatározás azért született, mivel a szabálytervezet létrehozását célzó törekvés a legkönnyebben oly módon kerül­heti ki a nyelvi akadályokat, ha egy adott nyelven belül már kialakított szabá­lyokon alapul. Alapnyelvnek az angolt választották, mert a levéltári leírás leg­fontosabb kézikönyveit és szabályait már abban az évben három angol nyelvű országban publikálták. 5 Az UNESCO nyilvánvalóan elégedett volt a párizsi tanácskozáson előter­jesztett tervekkel, mert elhatározta a NLT leírási szabvány óikkal foglalkozó munkacsoportja erőfeszítéseinek további támogatását. A munkacsoport, amely az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Malájföld, Né­metország, Portugália, Spanyolország és Svédország képviselőiből áll, a német­országi Hoehr-Grenzhausenban 1990 októberében ült össze, hogy megvitassa a párizsi tanácskozás által meghatározott két dokumentumot. 73

Next

/
Thumbnails
Contents