Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - KILÁTÓ - Thibodeau, Sharon Gibbs: Terminológiai csapdák és nyelvi korlátok / 70–81. o.

SHARON GIBBS THIBODEAU Terminológiai csapdák és nyelvi korlátok A FORDÍTÓ MEGJEGYZÉSEI Az alább fordításban közölt referátum az 1993. május 11—15 között Bécsben megrendezett III. Európai Levéltári Konferenciára készült. Szerzője az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára (National Archives and Records Administration, Washington) levéltári kiadványokkal és gyarapítási ügyekkel foglalkozó szervezeti egységének (Archivál Publications and Accessions Control) az igazgatója. Munkájának eredeti címe: The Pitfalls of Terminology and Linguistic Barriers. A tanulmány megjelentetésére alapvetően azért kerül sor, hogy a hazai olvasóknak mintegy villanásszerűen bemutassa, hol tartanak az egységes szakmai (segédletkészítési) szabványok kidolgozására irányuló, nemzetközi színtéren folyó munkálatok, és ennek során milyen szerteágazó terminológiai és nyelvi gondok merülnek fel. A levéltári szakma régi igénye és törekvése, hogy munkaeszközeit és tevékenységének produktumait nemzetközi szinten egységesítse. Ennék jelentőségét talán nem is szükséges itt külön hangsúlyozni. Annyit viszont érdemes megemlíteni, hogy a számítógépnek a levéltárakban való megjelenése és rohamos elterjedése volt az, ami újabb és igen erőteljes lökést adott elsősorban a különböző levéltári segédletek elkészítése során alkalmazandó egységes formátumok kidolgozásának. Jól követhető ez a tendencia a szakmai programokat összehangoló Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) munkabizottságainak projektjeiben, továbbá a nemzetközi rendezvények napirendjének összeállításában; ez utóbbiakon évek óta jelen van a szakmai szabványok kifejlesztésének ügye. Az ezt célzó erőfeszítéseknek ugyanakkor több komoly akadállyal kell megküzdeniük. Az egyik, s igen nehezen áthidalható probléma az, hogy a sok esetben országonként eltérő iratkezelési és ügyintézési hagyományok és gyakorlat nyomán keletkező, illetve annak megfelelően szervezett (vagy rendezett) irategyüttesekhez készíthetők-e egyáltalán azonos rendszerű, mélységű és adattartalmú irattári és levéltári segédleteik. Ebből az ellentmondásból adódik, s ez nem is terminológiai, hanem tartalmi kérdés, hogy a különböző országokban összeállított különféle segédletfajták az esetek jelentős részében csak igen nagy kompromisszumokkal feleltethetők meg egymásnak. így például a „definitive description" (máshol az ezzel szinonim „definitive representation") elnevezésű segédlet csak annyiban tekinthető azonosnak a hazai szaknyelvben használt áttekintő raktári jegyzékkel, ismertető leltárral vagy repertóriummal, hogy mindegyik az adott levéltári egység végleges (vagy legalábbis annak szánt) rendezését követően készül; adattartalmukat is figyelembe véve azonban már merészség lenne a fenti kifejezést mechanikusan bármelyikkel azonosítani. Egy másik, az előzővel is szorosan összefüggő nehézség a nyelvi akadály, amely számtalan ponton szinte áthághatatlan korlátokat állít az egységes fo70