Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Major Zoltán László: Adatok Hajdú-Bihar megye községi irattárainak helyzetéhez 1950–1960 között / 62–69. o.

MAJOR ZOLTÁN LÁSZLÓ Adatok Hajdú-Bihar megye községi irattárainak helyzetéhez 1950—1960 között Az irattárak helyzetének elemzésekor szükségszerűen eljutunk iratkezelési és közigazgatási-ügyviteli kérdésekhez. Már a 30^as években felvetődött a közigazgatási modernizáció Magyary Zoltán és mások írásaiban, a belügyminiszter vezetésével pedig meg is alakult a közigazgatási-racionalizálási bizottság.

1 Az állami feladatok modern, szolgálatszerű felfogását hangsúlyozta Bibó István is Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom című 1944. évi tanulmányában. A koalíciós időkben Bibó István és Erdei Ferenc szép tervezeteket készítettek a közigazgatás demokratizálásáról. Bibó az „életközeli bürokrácia" megteremtéséről beszélt, mivel az szerinte közvetlenül behatol a társadalom mindennapjaiba. Ügy hitte, hogy a közigazgatási tevékenységbe beépült szabadságelemeik közvetlenül megerősítették a társadalomban érvényesülő szabadiságtendenciákat,

2 A kialakuló új önkormányzati szervek szerepe azonban csak átmeneti lehetett. 1948 nyarán a törvényhatósági és a községi közigazgatás csaknem teljes egészében pártellenőrzés alá került. 1949 tavaszától már szűkítették a főispánok működési terét is. Napirendre került a helyi tanácsok szovjet típusú mintájának kialakítása.

3 Több belügyminiszteri rendelet már a 30-as években szólt a községek felügyeleti vizsgálatának fontosságáról. Megemlíthetjük a 87.400/1931. BM sz., a 82.500/1932., a 135.816/1934. BM sz. rendeleteket.

4 Az ügyviteli szabálytalanságok és a mostoha irattári helyzet továbbra sem változott. Községi iratanyag levéltárban való intézményes elhelyezésére sehol sem került sor, hiszen a községi ügyvitelt szabályozó 126.000/1902. BM sz. rendelet semmiféle intézkedést nem tartalmaz a község régi (ügyvitelben már nem szükséges) iratanyagának elhelyezéséről. Következésképpen természetesnek vették az iratanyag meghagyását a község megőrzésében.

5 Fentebb már utaltunk arra, hogy megalakultak a szovjet mintájú helyi tanácsok, megalkották az 1950. évi I. törvényt, mely a helyi tanácsokról rendelkezett. Ismeretes, hogy a megszerveződő tanácsrendszer funkcionálásának különböző következményei lettek. Elbizonytalanodtak a helyi apparátusok, és magában az intézkedésben is voltak zavaró tényezők. Az 1949 októberétől 1951 decemberéig érvényben levő közigazgatási számrendszer a gyakorlatban nem vált be. Ez ugyanis összevegyítette a tanácsi ügykezelés során keletkezett ügyiratokat és a tanácsi ügykezelést megelőző időből származó ügyiratokat. Ezután a csoportszámos iratkezelési rendszer következett, de ez sem felelt meg az igényeknek. Komoly hiányosságok mutatkoztak az iratkezelés rendjében. Jelentkeztek helytelen, szektás nézetek, amelyek az iratok gondos megőrzését bürokratikus megnyilvánulásnak tartották.

6 Már a tanácsok megalakulásakor jelentkeztek az iratkezelési-irattározási problémák. A Debrecen közvetlen közelében levő Józsa község (ma már Deb62