Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szijj Jolán: 75 éves a Hadtörténelmi Levéltár / 54–61. o.

telmében a „védelmi rendszer megállapítására vagy átalakítására" vonatkozó magyarországi intézkedések irányítására, illetve az egyéb védelmi rendelkezések végrehajtására létrehozták a M. kir. Honvédelmi Miniszterimot. A mintegy tízezer raktári egységet kitevő anyag évek, azon belül ügyosztályok szerint rendezett, és különböző szintű levéltári segédletek segítik az anyagban való tájékozódást. (Az iratok egy része tematikusán 'kikülönített, pl. tiszti anyakönyvi lapok, legfelsőbb előterjesztések.) A Honvédelmi Minisztérium levéltárába soroltattak az első világháború lezárását, illetve a Monarchia felbomlását követően létrejött különböző bizottságok (fegyverszüneti, felszámoló, határmegállapító) fondjai is. Ugyancsak a kiegyezés után, az 1868. december 5-én szentesített, a m. kir. honvédség felállításáról szóló rendelet alapján került sor a M. kir. Honvéd Főparancsnokság megalakítására. A „tisztán katonai rendelkezés céljából" létrehozott hivatal a honvédség legmagasabb katonai parancsnoksága volt. Ehhez hasonló volt a funkciója, feladatköre az 1919 után megszervezett honvédség főparancsnokának, összhangban a magyar haderő központi irányítására jellemző hármas vezetési koncepcióval. Az iratanyag az eredeti regisztratúrát őrzi, segédkönyveivel együtt, de az 1919—1945 közötti hivatal működéséről lényegesen kevesebb irat maradt fenn. Á M. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke hivatala az 1919. augusztus 9-én felállított Magyar Nemzeti Hadsereg Fővezérségéből alakult, és része volt a m. kir. honvédségre a békeidőben jellemző hármas vezetésnek (Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Főparancsnokság, Honvéd Vezérkar Főnöke). 1940-ben jelentős változás történt a katonai központi vezetésben. A honvédség főparancsnoka mint külön állás megszűnt, és annak teljes jog- és hatáskörét a vezérkar főnöke vette át. Ezzel a vezérkar főnöke a honvédség legmagasabb parancsnokává, a vezérkar pedig katonai szempontból legfontosabb szervévé vált, amelynek feladata békében a honvédség kiképzésének irányítása, a háborúra való előkészítése és megszervezése, a háborúban pedig a hadműveletek vezetése volt. A vezérkar főnöke levéltárában található néhány m. kir. követség katonai attachéjának iratanyaga is. Az I. fondfőcsoportban fenti nagy levéltárak mellett még néhány kisebb fond található, országos hatáskörű felügyelők például. II. f ondfőcsoport: katonai területi hatóságok, alakulatok Több mint 1500 fondból (ez ezerszáz iratfolyóméter) áll, és a történeti fejlődést követve kronologikus tagolásban találhatók a fondök: 1867 előtti, 1867— 1918, 1918—1919, 1919—1945. Legnagyobb terjedelmű az első világháború gyűjteménye. ííí. fondfőcsoport: katonai egészségügyi szervek A terjedelmileg mindössze másfélszáz iratfolyómétert kitevő főcsoportban kronologikus tagolásban tálálhatók a különböző békeszervezésű helyőrségi, illetve a két világháború tábori kórházainak fondjai. ÍV. fondfőcsoport: katonai igazságügyi szervek és iratok A magyarországi katonai bíráskodás szervezeténeik hivatali kezdetei a XVIII. század közepére nyúlnak vissza: a haderő területi katonai parancsnokságai (General Commandos) hivatali szervezetében — így a magyarországiban is — 1744től jelent meg a hadbírói teendőket ellátó igazságügyi szakelőadó, majd hamarosan osztály szinten is elkülönült a tevékenység, végül 1802-től mint önálló or58