Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szijj Jolán: 75 éves a Hadtörténelmi Levéltár / 54–61. o.

lapodtak meg, hogy azok közös szellemi tulajdont képeznek és Bécsben maradnak. Ehhez az iratanyaghoz a magyar kormány az osztrák szövetségi kormány hozzájárulásával megfelelő számú megbízottat rendelt ki. Ennek megfelelően azóta is működik Bécsben az állami levéltárban is és a katonai levéltárban is magyar levéltári kirendeltség. A Kriegsarchiv-ban dolgozó (kezdetben nagy létszámú) munkacsoportnak köszönhetően a 20-as, 30-as években jelentős gyűjtemények, önálló fondók iratanyaga került haza. Külön említést érdemelnek az átadott, illetve lemásolt térképek. A Kriegsarchiv világhírű topográfiai gyűjteménnyel rendelkezett, már a XVIII. századtól rendszeresen gyűjtötték, másolták és gondosan őrizték a régi térképeket. Törvény intézkedett arról, hogy a hadsereg birtokában lévő térképek, tervrajzok és országleírások a levéltárba kerüljenek — köztük természetesen a Magyarországra vonatkozó katonai felvételek is. Így tehát a badeni egyezmény értelmében ezek átadása, illetve lemásolása is megtörtént. Bécsből kb. ötvenezer térkép került a Hadtörténelmi Levéltár őrizetébe, amely állomány az évtizedek során beszolgáltatások, ajándékozások, vásárlások útján a négyszeresévé növekedett. Emellett a térképtár nagyon gazdag helyzettérképgyűjteménnyel (zömük I. világháborús) rendelkezik. Gyűjteményében megtalálhatók az európai országok különböző korokból származó, különböző kiadású, részletes helyszínrajzi térképei, országleírásai. A levéltárba bekerült iratok számbavétele, nyilvántartása és rendszerezése komoly feladatot jelentett az intézménynek, s mindenképpen dicséretes, amit e téren — elsősorban a levéltári segédszemélyzet kifejtett. A levéltári rendezés, segédletkészítés terén már közel sem volt ilyen jó a helyzet (legfőbb probléma a hibás rendezési koncepció volt, pl. a provenientia „felrúgása", az eredeti regisztratúrák kronologikus vagy tematikus szempontú szétbontása). Mindezek ellenére a levéltár vezetősége vállalni tudta, hogy 1924-ben kilépjen a nyilvánosság elé: megjelent A M. kir. Hadtörténelmi Levéltár 1924. évi évkönyve, amely tájékoztatást adott a levéltár megalakulásáról, szervezetéről és az őrzésében lévő iratanyagról. Ezt követően még néhány éven át jelent meg évkönyv, amely az elvégzett munkákról, az anyaggyarapodásról részletesen tájékoztatott. (Az intézmény mindezek mellett jelentős közhivatali feladatokat is ellátott.) Az intézmény hivatali elhelyezése a megalakulás után az Országos Levéltár még teljesen el nem készült új épületének — Bécsi kapu tér 4. sz. — III. emeletén történt, majd hamarosan a II. emeletet is birtokukba vették. Az elhelyezés már ekkor is szűkös volt, és a hamarosan beérkező nagy mennyiségű levéltári és múzeumi anyag indokolttá tette az elhelyezés megoldását. A honvédelmi miniszter 1921 elején a múzeum számára kiutalta az Üllői úti Mária Terézia laktanya egy részét, ahova az átköltözés a nyár folyamán meg is történt. A múzeum 1929-ben került végleges helyére, amikor felköltözött a várbeli Nádorlaktanyába, ahol 1937. március 15-én nyílt meg első kiállítása. A levéltár számára új otthon csak a második világháború után adódott, akkor szintén a Nádor-laktanya épületébe költözött a levéltári gyűjtemény.

5 A második világháború a levéltár életében is tragikus időszak volt. A levéltárat részben evakuálták, és az elszállított értékes iratanyag legnagyobb része elpusztult. Budapest ostromakor az Országos Levéltár épülete súlyos sérüléseket szenvedett, romok alá került a Hadtörténelmi Levéltár raktárainak egy része is. A háború utáni történetünk első ével a romok eltakarításával, az iratanyag ismételt összegyűjtésével teltek. Hadimúzeum és Levéltár néven indult új életnek az intézmény, de csak rövid ideig — 1945. április 24-től május 15-ig működött így. Ezt követően a Szövetséges Ellenőrző Bizottság csak a múzeum működéséhez járult hozzá, így a levéltár a Honvédelmi Minisztérium osztályaként 56