Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Haraszti Viktor: Az Archiv und Wirtschaft 1993-as évfolyama / 76–83. o.

lyamatban van a legértékesebb dokumentumok digitális tárolásának (fulltext retrieval) előkészítése, melynek segítségével az iratok és képek közvetlen hozzáféréssel, a Siemensnek a világ bármely pontján levő vállalatánál lehívhatók lesznek. Első lépcsőben 250 000 irat és 45 000 képi dokumentum optikai lemezre rögzítését tervezik. A Siemens AG központi levéltárában ma mintegy 3300 folyóméternyi iratanyagot őriznek, 40 000 darabos fényképgyűjteménnyel együtt. A múzeum és levéltár főfoglalkozású dolgozóinak száma — bár a két intézmény fennmaradása sosem került veszélybe — mindig a vállalat gazdasági helyzetétől is függött. 1982-ben 20 munkatársat foglalkoztatott a két intézmény. Mára a Siemens AG vállalati kultúrájának, arculatának elengedhetetlen részévé vált a múzeum és a nagyközönség előtt kevésbé ismert levéltár is. Kürt Metschies a 2. számban az iparvállalatok, bankok és biztosítók potsdami központi állami levéltári (ma Bundesarchiv-Abteilung Potsdam) őrizetbe került iratanyagaival kapcsolatban felmerült kérdésekről számolt be, és áttekintette a gazdasági iratokkal összefüggő, Németország keleti felén keletkezett jogszabályokat, utasításokat.

9 A második világháború után a Szovjet zóna/NDK területén fennálló politikai viszonyok lényeges változásokat okoztak a levéltári jogviszonyok területén is. Németország keleti területének levéltártörténetében új fejezet kezdődött. A gazdasági életben keletkező levéltári anyagok 1945-ig csak ritkán álltak az állami törvényhozás érdeklődésének előterében. Néhány kivételtől eltekintve a keleti területeken nem létezett szakszerű helyi vagy regionális gazdasági levéltár. A gazdaság- és vállalattörténeti források megmentésének alapjául a gazdasági levéltári anyag megmentéséről, értékeléséről és levéltári feldolgozásáról szóló törvény szolgált, ami ezt a feladatot a Deutsches Zentralarchiv, a tartományi ill. a helyi levéltárak feladatává tette. A törvény kiegészítésére hozták meg 1950-ben az üzemi levéltárakról szóló, majd a közigazgatási levéltárakról szóló rendelkezést. Fenti három jogszabály alapján folyt az NDK-ban 40 éven keresztül — természetesen aktualizálásokkal — a levéltári munka. Több irányelv is megjelent a gazdasági iratok értékeléséről, rendezéséről és selejtezéséről, a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával. Az NDK levéltárosainak kongresszusa két ízben is témájául választotta a gazdasági iratok problematikáját. Folyóiratuk, az Archivmitteilungen rendszeresen foglalkozott a kérdéssel. A gyakorlati munka alapjául szolgált dr. Erich Neuss, a potsdami levéltáros iskola docense, a Humboldt Egyetem professzora alapos és mindenre kiterjedő „Gazdasági irattan" című kétkötetes összefoglaló munkája.

10 A szerző beszámol néhány nagyobb fondcsoportnak a potsdami levéltárba kerüléséről. 1970-ben a Német Gazdasági Intézettől, 1975-ben az Ipari és Kereskedelmi Bankok Igazgatóságától sikerült több jelentős nagybank (Deutsche Bank, Dresdner Bank stb.) 1945 előtti iratanyagát megszerezni. Az iratokkal együtt jelentős, 3000 kötetnyi pénzügyi, banktörténeti vonatkozású szakkönyvtárat is sikerült átvenni, így egyedülálló lehetőség keletkezett: a levéltári anyag és a hozzá kapcsolódó szakirodalom egy helyen vált kutathatóvá. A nagyobb iratmentések mellett sajnálatos veszteségek is történtek. Több bank (Deutsche Reichsbank, Reichshauptbank, Deutsche Bank stb.) iratanyagának egy része, melyet a Német Szocialista Egységpárt egyik épületének pincéjében tároltak, 1967 után nyomtalanul eltűnt, feltehetően megsemmisült. A jogi környezet az újraegyesülés után az iratátvételek, a kutatás-kutathatóság szempontjából is döntően megváltozott. Két, korábban a potsdami Állami Levéltárba került fond iratanyagát a fondképző visszakérte, a Deutsche Bank AG és a Siemens AG, akik maguk is jól felszerelt levéltárat működtetnek, és az államosított iratokat eredeti helyükre kívánták helyezni. A visszaadott irat81