Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Haraszti Viktor: Az Archiv und Wirtschaft 1993-as évfolyama / 76–83. o.

Az Archív und Wirtschaft 1993-as évfolyama A folyóirat 1993. évi számaiban a hagyományokhoz híven több vállalati levéltár ismertetése található. Fontosak ezek a bemutatkozások, mivel a jó példa hagyományteremtő erővé válhat és válik is, hiszen Németországban a jól szervezett vállalati levéltár, mely egyúttal szolgáltató részlegként, történeti információs központként működik, napjainkban egyre inkább részévé válik a vállalatok marketing-stratégiájának. Az 1993. évi 1. számban Jutta Kissener a ludwigshafeni központú cég, a BASF AG levéltárát mutatja be.

1 A vállalat ősét 1865. április 6-án alapította Friedrich Engelhorn mannheimi gyáros, Badische Anilin & Soda Fabrik néven kátrányszínező-anyagok és előtermékek gyártására. Az alapítást követő egy éven belül már működött az első ludwigshafeni gyárlétesítmény. Az ammónia szintetizáló berendezés üzembe helyezésével a cég 1913-ban a műtrágyagyártást is profiljába vette. Később a kaucsuk szintetizálásával összefüggésben a műanyagipar felé fordultak, és ez határozta meg a II. világháború utáni fejlődést. Mára a ludwigshafeni vegyi üzemből kontinenseket átölelő, multinacionális nagyvállalat lett. A BASF csoport — a BASF AG-n kívül — több mint 300 társaságból áll, fő tevékenységi területei az olaj- és gázipar, a mezőgazdasági vegyi gyártmányok, műanyagok, különféle vegyi színező és nemesítő anyagok előállítása, valamint az ezekből készített használati termékek. A levéltár kialakításának gondolata — mint oly sok esetben — a cég 50 éves jubileuma kapcsán merült fel először. Bár a vállalat történetét megírták, és egy helyre gyűjtötték a régi dokumentumokat, ez még nem tekinthető levéltárnak. Áz 1950-es évek elején — már a 100 éves jubileumra készülődés jegyében — vállalattörténeti irodát (Büro für Firmengeschichte) hoztak létre, mely feladatául kapta a vállalattörténeti dokumentációk gyűjtését. Elkészítettek egy átmeneti irattári tervet (Aktenplan), majd később a végleges levéltári tervet (Archivplan). Ezt a tanulmány részletesen nem ismerteti, csak annyit közöl róla, hogy 22 szakterületre bontotta az iratokat, melyeket a decimális rendszer szerint tagoltak. Az „Archivplan" segítségével rendezték az iratokat, elsődlegesen a pertinencia elve alapján. Jelenleg a vállalat levéltárában mintegy 1700 folyóméternyi iratanyagot őriznek. Tanulságos a nagyobb csoportok tárgyi megoszlása is: 500 ifm a személyi és szociális ügyeket tartalmazó, 500 ifm a kutatási területet átfogó, 300 ifm a technikai fejlődést, a gyártást és az eladást dokumentáló és 250 ifm a jogi iratok mennyisége. Ez valamelyest képet ad a BASF AG levéltárának történeti érték fogalmáról. A levéltár legrégibb iratai a múlt század hatvanas éveiből, az alapítás idejéből származnak. Az iratanyagot jelentős, 50 000 felvétellel rendelkező fény7(5