Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 1. szám - Tamáska Péter: A magyarországi kórházak és szegényházak gazdálkodása a 18. század második felében / 33–46. o.

Pálffy család alapította és tartja fenn az uradalom szegényei részére,

54 sőt a földesúri adományokból fenntartott városi kórházaik kapcsán a nemesi bírák arról számoltak be a megyegyűlésnek, hogy némely helyen a xenodochiumok számadásait a jövőben is a földesurak közreműködésével kell ellenőrizni.

55 A földesúri ispotályok nem voltaik nagyok. Inkább betegszobának nevezhetnénk őket, mint a gr. Szirmay Tamás által alapított szirmabessenyői ötszemélyes apóidat,

56 vagy az eredetileg szintén csak tíznél kevesebb betegre tervezett kismartoni ispotályt, amelyet hg. Esterházy Antal állíttatott fel, s adott át az irgalmas rendieknek 1760-ban. Nem szabad lebecsülnünk ezeknek a kis létesítményeknek a jelentőségét sem, hiszen egy-egy betegágy felállítása is nagy anyagi áldozatot jelentett. Gr. Pálffy Károlyné 1773-ban egy betegágyra 1500 forintos alapítványt tett a pozsonyi leprakórház javára,

57 amely összeg a legjobban fizetett megyei fizikus évi fizetésének majdnem a kétszeresét tette iki. Szerzetesrendi ispotályok (Az irgalmasok kórházai) Az egyházi kórházak valamivel nagyobb befogadöképességűek voltak, mint a földesúri betegápoldák, de még a jozefin évtizedben a Szent Erzsébet apácáknak Budán berendezett kórházában sem volt több 20 ágynál, noha a II. József előírta 4000 forintos évenikénti állami segély kiadásaiknak tetemes részét fedezte.

58 A legnagyobb s az egész országot gyógyszertári és kórházi hálózattal jól átfogó gyógyító rend az irgalmasoké volt, akik 1605-ben telepedtök le Feldsburgban, ahonnan a többi osztrák és magyar rendházak a közös, osztrák—magyar rendtartománynak voltak felelősek. A szepes vár aljai Lubomirszki Szaniszló herceg által létesített első irgalmas rendi kórház védszentjéül Istenes Szent Jánost választották. Az ottani irgalmasak 1772-ben kerülték át a lengyel rendtartománytól az osztrák—magyar rendtartományhoz a szepesi városok közjogi helyzetének rendezése után.

59 Pozsonyban a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt irgalmas rendi intézmény Szelepcsényi György prímás alapítványából létesült. Egyes adatok szerint a prímás még 1685-ben 1040 forintot adományozott az irgalmasoknak és házat is vett részükre, de végleges letelepedésük kezdetben a polgárok ellenkezését váltotta ki. A város unszolására végül is Kollonics Lipót bíboros megvette Moholányi János báró házát, akinek adományából épült fel a kolostor és a kórház.

00 A pozsonyi irgalmasok tevékenységüket a város és a vármegye kívánalmainak megfelelően szervezték meg. Komoly anyagi támogatást is kaptak, 1799-ben például kolostoruk 20 000 tégla, 20 öl kő és 6000 deszka — azaz egy épületnyi anyag — odaszállítását kérte a vármegyétől azzal az indoklással, hogy a nemesi felkelés idején több beteg gyalogos katonát csak zsoldjuk fejében kezeltek és különben a megyéből rendszeresen vesznek fel betegeket.

61 Az Őrangyalról elnevezett temesvári irgalmas rendi intézmény 1760-^ban jött létre Gyöngyössy György kanonok adományából. 1792-ben ehhez újabb adomány járult Ehrenfels Gáspár Pál kanonok jóvoltából,

62 s ugyancsak egyházi alapítványból született meg a Borromeo Szent Károly pártfogásába ajánlott kolostor Vácott 1763-ban. Migazzi Kristóf püspök, az alapító, egy évvel később telket is biztosított a kórházépület elhelyezésére.

63 Jelentős polgári vagyon játszott szerepet a rend pécsi letelepedésében. Krautsch György pécsi polgár 1796-ban azzal a kéréssel fordult a királyhoz, hogy 25 000 forintos alapítványt tehessen a város betegei javára, s kérését teljesítve, az irgalmasokat jelölték ki az új kórház beindítására, akik erre a célra a volt kapucinus zárdát alakították A rend pápai intézetét Szent Imre tiszteletére szentelték fel. Alapítói Ester41