Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Izrael levéltárai / 55–65. o.

keresztény egyházak tényezőinek pozitív megnyilvánulásait is (M—14/IM—1940, 0—18/25, 0—54/42/1941, 44/1944). Végül megemlítjük, hogy a levéltárban őrzik a Márton Ernő hagyaték egy részét, főképp történészi munkásságának és politikai tevékenységének dokumentumait. (P. 10). Izrael Állam Levéltárát egy 1949-ben megszavazott törvény hozta létre. Feladata az államalakulást megelőző Központi és helyi kormányhatóságok tevékenysége nyomán keletkezett iratanyag gyűjtése, illetve az 1948 után működő szervek közvetlen használatából kikerülő dokumentumok tárolása és feldolgozása. Ehhez járul még a társadalmi szervezetek vagy egyes személyek által felajánlott iratanyagok őrzése. Nagy mennyiségű dokumentum mikrofilmen áll rendelkezésre, főképpen külföldi levéltárakban végzett kutatások nyomán. Az elévülési határ általában 30 év, a Védelmi Minisztérium, Külügyminisztérium és a személyes fondok esetében az időhatár 50 év. Az anyag egy része a török adminisztráció idejéből származik, kezdve a jaffai moszlim vallási bíróság irataival (1798). Sajnos, a konzulátusok anyagából az osztrák—magyar hiányzik és csupán az angol (1838) és a porosz, illetve a német (1842) maradt fenn. A török uralom bukása után (1917—1918) 1948-ig fennállt brit közigazgatás irattárainak nagy részét megörökölték (1464,9 ifm.). A telekkönyvi hatóság 1920 és 1977 között 4485 iratfolyóméternyi levéltári anyagot produkált. Ezen iratokban adatokat találhatunk a magyarországi eredetű bevándorlásra, magyar anyanyelvű kulturális tevékenységre, valamint a magyar—palesztinai gazdasági kapcsolatokra. Ugyanitt találhatók azok a dokumentumok, amelyek az angol—magyar hadiállapot nyomán 1941 és 1946 között keletkeztek, mint például vagyontárgyak és érdekeltségek lefoglalása (RG 91). Az államalapítás után létrejött fondok szintén foglalkoznak a bevándorlással és a magyar—izraeli államközi kapcsolatok különböző vetületeivel. Külön fondot képeznek az 1948—1967 között fennállt diplomáciai kapcsolatok iratanyaga (R G 93). A helyhatósági levéltárak közül látogatást tettünk a haifai városi levéltárba, ahol tájékoztattak arról, nyomai vannak annak az évnek, amikor a magyarországi eredetű bevándorlás jórészt a helyi kikötőn keresztül történt, és számosan ott is telepedtek le. Természetesen időbeli nehézségek miatt kutatásaink az egyes levéltárakban aránytalan méretűek voltak. Kétségtelen, hogy az izraeli levéltárak további alapos feltérképezése szükséges és a nem túl távoli jövőben elvégzendő feladat lenne. Glück Jenő A köztársasági elnök 1994. június 29-én a külügyminiszter előterjesztésére Ausztria köztársasági elnöke, Thomas Klestil által Gecsényi Lajosnak, a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség volt vezetőjének adományozott „Osztrák Köztársaság Becsületrendje" ezüst fokozat kitüntetés viselését engedélyezte (Magyar Közlöny 89. szám). 65