Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Glück Jenő: Izrael levéltárai / 55–65. o.

Izrael levéltárai Kétségtelen, hogy Izraelben és az úgynevezett „ellenőrzött területeken" gazdag levéltári anyag gyűlt össze, amely igen széles tárgykört érint. A kéziratos anyag egy másik része könyvtárak megfelelő osztályán talált helyet. Az egykori Palesztina területén több ezer év óta aránylag fejlett államélet létezett, és ugyanakkor a három nagy monoteista vallás (zsidó, keresztény és mohamedán) érintkezési pontja volt. Sajnos, e történelmi előzmények adta írásbeliség nyomai nagyrészt elpusztultak. Ezek hiányát csak kisebb részben pótolta az a tény, hogy az utóbbi évtizedekben több levéltári testet helyeztek ide a világ más pontjairól. Ilyen körülmények között úgy látszik, hogy a következő csoportokba sorolhatjuk be a területen található levéltári anyagot: I. Vallási szervezetek levéltárai. II. Nemzetközi zsidó szervezetek levéltárai. III. Társadalmi szervezetek levéltárai. IV. Izrael állam megalapítása előtt keletkezett helyi zsidó szervezetek levéltárai. V. Izrael állam levéltára — helyhatósági levéltárak. VI. Jelentős személyiségek levéltárai. Mint ismeretes a XIII. század eleje óta, bizonyos megszakításokkal, katolikus birtokban található szenthelyek általában az observáns ferences atyák vezetése alatt álltak. Központjuk Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében működő JSÉ. Saviour kolostor. Könyvtára több mint 30 000 értékes könyvvel rendelkezik és mintegy 150 középkori kézirattal. A leltár áttekintés© alkalmával nyomára bukkantunk egy, a XVII—

XVIII. század fordulóján készült arab nyelvű kéziratnak, amely Árpádházi Szent Erzsébet életútját ismerteti. A 18 lapnyi szöveg szerzője Michael Zammit, aki az említett szöveget „Al-gism al thalith men Tavarikh al Fransiskaniyah" című kéziratos műve fejezetének szánta (ff 103 b —120 a.). A szolgálatkész könyvtárosok révén kiderült, hogy a szöveg közismert adatokat tartalmaz, némi, az arab olvasó számára szükséges eligazításokkal. Fontosságát meghatározza, hogy Árpádházi Szent Erzsébet életrajzát elvitte az arab nyelvű katolikusság tudatába. Maga a szerző is nagyra értékelte Szent Erzsébet érdemeit, mivel a kéziratokból kiderül, hogy bőséges forrásanyagból válogatott. Elképzelhető, hogy az említett gyűjteményből, amelynek kéziratai a XII— XIII. században kezdődnek, megfelelő nyelvismerettel további magyar vonatkozású adatok kerülhetnek elő. Szintén a ferencesek irányítása alatt álló „Flagellatio" kolostor is rendelkezik kéziratokkal, ezek áttekintésére azonban idő hiány miatt nem volt lehetőségünk. 55