Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - KILÁTÓ - Albrechtné Kunszeri Gabriella: "Delta terv" a kulturális örökség megmentésére Hollandiában / 51–54. o.

Levéltárakban és múzeumokban abszolút elsőbbséget biztosítottak a nyil­vántartásnak és a konzerválásnak, mert ami most elvész, az nem pótolható. Ügy döntöttek tehát, hogy mindenekelőtt a jó tárolási körülmények megteremtésé­hez szükséges költségeket fedezik. Ennek azonban az a következménye, hogy a látványos restaurálásra (azaz az állapot stabilizálásán túlmenően a tárgy eredeti állapotának helyreállítására) nem jut pénz ebből a keretből. Az ilyen értelmű, nem könnyű döntés mellett szólt az, hogy a helyreállító kezelések később is el­végezhetőek, azonban a nem konzervált, vagy a rosszul tárolt tárgy pusztulásá­nak folytatódása jóvátehetetlen károkat okoz. A támogatás mértékéről másodsorban a gyűjtemény kulturális-történeti ér­téke alapján döntenek. A Delta terv költségvetésének viszonylag nagy hányadát fordítják fizeté­sekre. Részben a kutatásokat finanszírozzák (az amszterdami Központi Labora­tórium a tapasztalatok gyűjtőhelyének funkcióját tölti be), részben az egyszerű állományvédelmi munkák elvégzésére alkalmazott betanított munkaerőkre, to­vábbá a nappali tagozatú restaurátorképzés bővítésére és nem utolsósorban az egyes intézményekben dolgozó személyzet állományvédelmi képzésére. A mi­nisztérium tanfolyamokat szervez állományvédelmi szakmunkások képzésére, akik restaurátor irányításával fognak a gyűjteményekben dolgozni. 3 A Delta terv jó értelemben véve felforgatta Hollandiát, de külföldön is egyre nagyobb híre van ennek a párját ritkító akciónak. A holland példa nyo­mán Svájcban is felmerült egy hasonló akció beindítása, mert feltételezik, hogy az ottani gyűjteményekben is aggasztó állapotok uralkodnak. 4 Az ügyben politi­kai erők bevonásával kell legmagasabb szintű döntést hozni. Nagy előrelépést jelentene, ha a következő népszavazás alkalmával egy „kulturális igény" fejezet bekerülne az alkotmányba. :, A Delta terv eredményeit széles körben publikálják mind hazai, mind nem­zetközi fórumokon és azok felhasználását lehetővé teszik. A tervről a hétköz­napi emberek is tudnak, mivel a hírközlő szervek rendszeresen foglalkoznak vele. A napilapok éppen hazautazásom előtt számoltak be arról, hogy az illeté­kes hatóságok az első három év eredményeinek értékelése alapján további je­lentős mértékű támogatás megítéléséről döntöttek. Á felelős minisztérium az értékelés alkalmával a következő három évre szóló stratégiát is meghatározta. 5 Levéltári vonatkozásban a stratégia két fő célkitűzés megvalósítására irá­nyul: 1. A dobozolási akció befejezése: a levéltári anyag savmentes csomagoló­papírba és savmentes dobozokba helyezésével a papír további károsodásának megakadályozása. 2. A savasodás és a használat által leginkább veszélyeztetett 19. és 20. szá­zadi anyagok megmentése. Az első pontban említett dobozolási akció a Nemzeti Levéltárban 1991-ben indult, és a 160 km anyagot érintő munkát 2000-re tervezik befejezni. A táro­lási körülményeket is jelentős mértékben javítják a raktárak és a légkondicio­náló berendezések felújításával. Az elmúlt két év és a közeljövő egyik legfon­tosabb feladata a Nemzeti Levéltárhoz tartozó 13 épület felszerelése levegőtisz­tító berendezésekkel. A második pontban szereplő feladat megoldására két irányban történik in­tézkedés: a) A rendelkezésre álló pénz nagyobb részét a mikrofilm programra fordít­ják. A mikrofilmezésre kerülő anyagokat a korábbi állapotfelmérés, a használat gyakorisága és a történeti érték alapján választják ki. A mikrofilmezést köve­tően az eredetit a minél hosszabb élettartam érdekében optimális körülmények között őrzik, és kutatásra csak a mikrofilm vagy a mikrofish használható. 53

Next

/
Thumbnails
Contents