Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 4. szám - Sárhidai Gyula: Újabb adalékok Magyarország vasúti hídjainak amerikai bombázásához 1944-ben / 8–18. o.

— csak súlyos károkat szenvedett, Szőny, Almásfüzitő, Fűzfő és Lispe csak károsodott. A repülőipar kőbányai és budafoki pincékbe telepítése zajlott, de a gyártás soha nem állt le a bombázott üzemekben sem. Az ország nagy rendező pályaudvarai súlyosan károsodtak ugyan, de a vasúti forgalom egésze egy napig sem bénult meg, az átmenő forgalmat 1—3 nap alatt helyreállították. Ezalatt a fontos vasúti hidak ellen csak 3 támadást hajtottak végre, alkalomszerűen. 1944. VII. 2-án a szajoli vasúti hidat a 301. BG-be tartozó AZONkötelékek 6 db B—17-es bombázója támadta 12 t bombával. Találatot nem értek el. 1944. VII. 3-án a szegedi egymás mellett fekvő közúti és vasúti hidat 4 db B—17-es gép támadta 20 db rombolóbombával és légiaknával, találatot nem értek el.

13 Ez mindkettő mellékes célú bombázás volt, a nagyvárosok elleni támadások közben, hátha sikerül. Ügy tűnik, hogy a 15. AAF tervező csoportjában valaki felismerte ezen hidak fontosságát. Az Üjvidék elleni VIII. 7-i támadás fő célja a repülőtér volt, az ott állomásozó német éjszakai vadászok miatt. A fontos vasúti hídról nincs adat. Az egyetlen eredményt véletlenül érték el, s észre sem vették. A budapesti Északi összekötő vasúti hidat 1944. VII. 27-én, vagy valószínűbben VIII. 9-én egy véletlen bombatalálat érte, mivel nem volt célpont. Az Óbuda melletti első medernyílás főtartóját egy bomba átütötte, s az ív megroppant. Leállították rajta a vasúti forgalmat, s utászok vonultak fel a helyreállítására. Két uszályról fa alátámasztást építettek, s megkezdték a helyreállítást. A forgalom leállását az amerikai légifelderítés észre sem vette.

14 Az amerikai bevetések 1944. VIII. 9—20. között szinte leálltak a magyar térségben, nem mintha kímélték volna a területet, hanem a nyugati front harcai és a dél-franciaországi partraszállás teljesen lekötötte az amerikai erőket. A vasútháború újból megindul: 1944. VIII. 20—1945. III. 26. Az amerikai bombatámadások újabb szakasza tulajdonképpen a romániai hadműveletek alakulásával és a románok háborúból való kiugrásával kapcsolatos. A meginduló szovjet támadás támogatására újra megkezdték a magyar vasúti célok bombázását, hogy elvágják a német szállítások vonalait. 1944. VIII. 23. után, mivel Románia köpönyeget fordított és összeomlott a Prut mentén húzódó arcvonal a Kárpátok és a Fekete-tenger között, az amerikai vezetés kísérletet tett Magyarország „kibombázására" a háborúból, hátha követi a román példát. Ezzel telt el egy hónap, szeptember 20-ig.

15 Mivel ez nem hozott érdemleges eredményt, és a szárazföldi hadműveletek megkezdődtek az ország területén, ezután az amerikai légierők már csak a dunántúli célokat támadták a háború végéig. Bombatámadás a szolnoki pályaudvar és a repülőtér ellen. A vasúti Tisza-hidra 200 db bombát dobtak eredmény nélkül. Szegeden 6 gép bombázta a pályaudvart, a híd nem sérült meg. A hajdúböszörményi repülőteret bombázták. Külföldi célok mellett a 47. BW. (Bomber Wing) 2 groupja támadta a szegedi vasúti hidat, 60 bombát dobtak rá, 1 találat volt, de a forgalom nem szakadt meg. Bombázás Miskolc, Szolnok, Szajol, Szőny és Szabadka ellen. 1944. VIII. 20. 1944. VIII. 21. 1944. VIII. 24. 1944. VIII. 28. 13