Levéltári Szemle, 44. (1994)
Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - MÉRLEG - Kollega Tarsoly István: Das Ungarische Palais in Wien. Die Botschaft der Republik Ungarn. 1994 / 86–87. o.
Das Ungarische Palais in Wien. Die Botschaft der Republik Ungarn Aufsatze von Richárd Perger, Gottfried Mrez, Lajos Gecsényi, 1994. 152 p. + 28 színes fotó 1994. április 12-én ünnepélyes könyvbemutatót tartott a bécsi magyar nagykövetség a Bankgasse 6. szám alatti palotájában. Az ünnepségnek két apropója volt. A követség bemutatta a felújított épületét, valamint az épületegyüttes történetét feldolgozó kötetet. A Richárd Perger által írt első részből képet kapunk az épület sorsáról, amíg az a magyar és az erdélyi udvari kancellária tulajdona nem lett. A fennmaradt telekkönyvek adatai nem csak a tulajdonosok 1370-től kezdődő soráról tudósítanak, de képet kaphatunk a folyamatos telekösszevo náso k és -bővítések alapján Bécs belvárosi palotáinak tipikus kialakulásáról. A mai palota helyén a XV. és XVI. századokban több kisebb polgári és nemesi ház állt; kőfaragók, takácsok, ácsok és kőművesek lakták. A város terjeszkedése, fejlődése során a Burghoz közeli telkeknek nagyobb értéke lett, s így a XVII. századtól megfigyelhető a telkek vásárlás útján történő összevonása. Ettől kezdve már főként főnemesek a tulajdonosok. A még ma is elkülöníthető kettős épület (Bankgasse 4. és 6.) a XVII. század végére alakult ki. Hosszabb időre a Trautson, illetve a Strattmann grófi családok birtokolták. Az egykoron kisebb telkeken palota emelkedett, melynek építésében nagy részt vállalt Fischer von Erlach. örökösödési alapon főnemesi tulajdonosok váltották egymást (Batthyány, Nádasdy, Windischgraetz családok). A Bankgasse 6. szám alatti palota a magyar vármegyék és szabad királyi városok adományai révén 1747-ben lett a magyar királyi udvari kancellária, a Bankgasse 4. számú épület pedig 1783-ban az erdélyi kancellária székhelye. Az épületek 1747 és 1848 közötti sorsát Gottfried Mraz írta meg. Az épület megvásárlásához több mint százezer guldent adományoztak a magyar vármegyék és városok. Csak érdekességként említem, hogy a sort 5000 guldennel Zala vármegye, illetve 1415 gulden 17 és fél krajcáros adományával Debrecen városa vezette. Mária Terézia uralkodása és gróf Esterházy Ferenc kancellári működése alatt átépítették a palotát, és berendezését a kor kifinomult ízlése szerint alakították ki. Nicolaus Pacassi udvari építész a hivatali működés igényeinek megfelelően módosította az épületet. Mária Terézia adománya révén művészi eleganciával rendezték be a kancelláriát. Á tanácstermi funkciót betöltő nagyterem Maulbertsch freskót kapott. Az Udvar eseményeit ábrázoló festményeket a kor leghíresebb festői örökítették meg. Az átalakítások nem csak a hivatal számára tették alkalmassá a palotát, de a mindenkori kancellár lakását is itt képezték ki. II. József uralkodása idejére esik az egységes bankgassei front kialakítása, amely Franz Anton Hillebrandt építész nevéhez fűződik. Ekkor vásárolták meg 86
