Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - KILÁTÓ - Dobos János: Arhivszki pregled (1955) 1965–1991-es évfolyamai / 68–73. o.

zásáról (194—211), Petrovic Milié pedig áttekintést ad az újabb törvényes szabályzókról — teljes egészében közölve a kultúrjavakról alkotott törvényt (212 —261). A huszonhetedik — és egyben a mai napig utolsó évfolyam — (1991/1—2) közli Petrovic Milié cikkét a szerbiai, 1991-ben hozott föld-visszaszármaztatási törvény alapján végzett feltáró és bizonyító adatok kiadásán végzett munkáról (7—12), Jaksié Milán cikkét a föld-visszaszármaztatás végrehajtásán Vajdaságban tapasztalt problémákról (13—15), Igié Nikola cikkét a budapesti Szerb Királyi Főkonzulátus (1882—1914) iratképző tevékenységéről és levéltári anyagáról (36—44), Stupar Desanka cikkét Újvidék 1940 előtti elektrifikációjáról (45—57), Pejin Jovan cikkét a nagykikindai kiváltságos kerület (1774—1876) szerepéről a szerb történelemben (a tanulmány első mondatában kiigazít: a szerb nép történetében Magyarországon (88—101). Sekulié Mita beszámol a VLDE 1989-ben "Újvidéken, 1990-ben Szabadkán és 1991-ben Pancsován megtartott tanácskozásairól (137—142), Petrovié Milié pedig külföldi és hazai tapasztalatok alapján a levéltári anyag valorizációjának elméleti és gyakorlati vonatkozásait összegezi (143—168). A könyvismertető rovatban Spasojevié Ilija bemutatja Pejin Jovan: „A magyar revizionizmus és a horvát szeparatizmus" című, Kikindán 1992-ben kiadott írásművét. Ennek tartalmára már a cím is enged következtetni, mégis idézzük Spasojevié Ilija egy mondatát: „Ez a könyv emlékeztet arra, hogy amiképpen századunk húszas éveiben Pavelic Ante keresett gyilkos bandái számára azíliumot, erkölcsi és pénzbeli támogatást Magyarországon (Janka Puszta), úgy köthető ez össze azzal, ami ma történik — csempészett fegyver, sőt, katonai és politikai támogatás is érkezik Magyarországról, amikor csak szükséges." A magyar revizionizmus történeti kategória. Új adatok feltárása nélkül ma aktualizálni ezt a témát, nyilvánvalóan politikai éllel, nem tekinthető jószolgálati gesztusnak a két szomszéd nemzet közötti kapcsolatok építésében. Dobos János 73