Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - KILÁTÓ - Dobos János: Arhivszki pregled (1955) 1965–1991-es évfolyamai / 68–73. o.

keket találtam — DJ). A második szám (1979/2) cikkei többségükben a szerbiai és a macedóniai kommunista szövetségek szervei levéltári anyagával foglalkoznak. A hírekben Jeumovic Radomir tájékoztat a VLDE Karlócán megtartott, a szakképzésnek és a regeszták készítésének szentelt tanácskozásáról (133—135). A tizenhatodik évfolyam első számát (1980/1) a levéltári munka és az iratanyag valorizációjának szentelték. Itt olvashatjuk Gyula Hermina főlevéltáros cikkét a levéltári dokumentumok valorizációjának ismérveiről (91—98). Értesülünk a levéltáros-egyesületek újabb társulásáról (szűkebb Szerbia, Kosovo és Vajdaság) Szerbia Levéltári Dolgozói Egyesületei Szövetségébe (SzLDESz), és itt olvashatjuk ennek alapszabályát (186—202). A második szám (1980/2) Szerbia Levéltára 80 éves jubileumának van szentelve, bemutatva elemzőén annak egész tevékenységét (9—124). Djuknic Emilija, belgrádi levéltáros bemutatja a zentai Vujic Joca-féle iratgyűjteményt, amelyet a földbirtokos az egykori Monarchiában évtizedeken át felvásárolt, majd 1920-ban a szerb országos levéltárnak ajándékozott (125—133). A tizenhetedik évfolyam (1981/1—2) közli az immár hagyományossá váló szerb—macedón levéltáros-tanácskozás beszámolóit. Drasic Bozidar és Petrovic Milic cikke először veti fel Szerbiában az ún. „levéltári értékküszöb" alatti iratanyag, illetve iratképző szervek kérdését: szerintük ezeket nem kell ellenőrizni, csupán nyilvántartást vezetni róluk (44—55). Krajcinovic Katarina főlevéltáros a levéltári dokumentumok kiállításáról közöl cikket (63—71). A tizennyolcadik évfolyam (1982/1—2) a levéltárépületek kérdéséval foglalkozik különös tekintettel arra, hogy Macedóniában a szkopjei földrengés (1963) után új, földrengésbiztos levéltárépületeket építettek (38—58). Fejic Nenad, kotori levéltáros a kotori közjegyzői protokollumok vízjeleiről közöl úttörő tanulmányt (59—86). A SzLK közli a levéltári irat- és filmanyag műszaki védelmére vonatkozó szabályzatát (167—180). Jovan Pejin bemutatja Palotás Emil megjelent tanulmányát az Osztrák—Magyar Monarchia balkáni politikájáról a berlini kongresszus után (225—227). A tizenkilencedik évfolyam (1983/1—2) közli a társadalmi szervezetek iratvédelméről megtartott levéltáros-tanácskozás beszámolóit, közöttük Trujic Vera cikkét a vajdasági állapotokról (50—55); két cikk tájékoztat a szerbiai levéltárak kezdeti tevékenységéről a számítógépes adatfeldolgozás terén (125—132), és itt olvashatjuk Katona Pál zentai levéltáros nekrológját (169—170). A huszadik évfolyam (1984/1—2) bevezető cikke foglalkozik a Szerbia Levéltára keretében működő levéltáros/segédlevéltáros tanfolyam történetével és 30 éves jubileumával (7—27). Arsic Mirőljub cikke a magántulajdonú levéltári anyaggal (43—46), Popovic Jované pedig a magánjogi személyek által létrehozott levéltári anyag védelmével (47—56) foglalkozik. E számban jelentkeznek a típus selejtezési ügykörjegyzékek, és itt olvashatjuk Milodánovics Mária szabadkai levéltáros nekrológját (155). A huszonegyedik évfolyam (1985/1—2) tanulmányt közöl az iratanyag levéltárba adásáról (17—44), az 1941—1944-es időszakra vonatkozó forrásfeltárásról a zombori levéltárban (65—70), közli továbbá a levéltári szabványokról és normákról kötött levéltárközi szerződés szövegét (85—148), SzLT utasítását a levéltári plakátgyűjteményről (177—183), a levéltári kiállításokról és azok katalógusairól (184—189), a repertóriumok készítéséről (szerbül sumarni inventar, 187 —189), valamint nekrológ emlékezik meg Dimitrijevic Mirjana szabadkai ny. levéltárosról (205—206). A huszonkettedik évfolyam (1986/1—2) ismét a levéltári értékküszöb kérdéskörével foglalkozik, több iratfajtát érték alattinak minősít (személyzeti iratok, típus-szabályzatok stb.), illetve az iratképzőkre bízza, hogy meddig őriz71