Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 3. szám - KILÁTÓ - Pohl, Manfred: Levéltár és vállalat: önfenntartás a piacgazdaságban / 45–56. o.

eredmények már mérhetőek, ezért a reklámtevékenységet ennek megfelelően támogatják is. Az arculatformálás és a marketing határa gyakran összemosódik. Mindkettő lényegében a vállalati image-t alakító nyilvánosság része. Bár a szolgáltató jellegű vállalatoknál, mint a bankok és a biztosítók, a két terület gyakorta összekeveredik, mégis különbségek vannak a feladataik között. A történeti arculátformálás inkább a vállalat külső és belső összképének kialakításáért felelős. A marketing az egyes gyártmányok és a termékválaszték megismertetésével foglalkozik. A történeti információs központ mindkét feladat ellátására alkalmas, pl. történeti ábrázolásoknak^ a reklámba való bevonásával. Ahhoz, hogy a történeti adatokkal a vállalat arculatformáló tevékenységét alá lehessen támasztani, néhány különösen fontos elvet ki kell dolgozni. Az arculatformáló terület még mindig alig használja a vállalattörténet adatait, s a tradicionalista vállalati levéltárosok csak ritkán ajánlják fel tevékenységüket. Ebből következően a történeti információs központnak saját arculatformáló tevékenységet kell folytatnia. Termékeiket és azok felhasználási lehetőségeit be kell mutatni, utalva a lehetséges hasznokra és eredményekre. Ez megtörténhet egy saját „image-füzet" segítségével, de az arculatformáló osztály illetékes munkatársaival való közvetlen kapcsolattal is. A történeti információk áruként való kezelésének van egy elengedhetetlen feltétele: a történeti információs központ vezetőjének ismernie kell a vállalati arculatformálás stratégiáját, nehogy „piacképtelen" információkat szállítson. Az arculatformálás külső és belső tevékenység egyaránt, azaz egyfelől a munkatársakat és a vevőket, másfelől a tágabb környezetet, elsősorban a médiát és az állami intézményeket veszi célba. E téren a hitelesség elérésének előfeltétele, hogy az arculatformáló aktivitás során a vállalatról kialakított kép összhangban legyen a tényleges üzleti tevékenységgel. A vállalattörténet arculatformáló munkáját hasonló alapokon kell felépíteni. Egy vállalat képe a nyilvánosság előtt többnyire a történetileg kialakult benyomásra, alapérzésre épül, amely csak nehezen változtatható meg és nehezen is módosítható, többnyire néhány évtized szükséges hozzá. A munkatársak magatartása, az arculatformáláshoz való viszonyuk és tevékenységük határozza meg döntően ezt az alapbenyomást. A nem minden büszkeség nélkül tett kijelentések, mint a „Daimlernél dolgozik", alátámasztják ezt a magatartást. Ha a munkatársaknak hasonlóan pozitív a hozzáállásuk, ennek a folyamatosságnak a továbbvitele a történeti arculatformálás lényeges feladata. Éppen ehhez lehetséges és kell a történelemnek állandó bizonyítékokkal hozzájárulni. Ez történhet saját kiadványokkal, továbbá a vállalati újságban, másrészt a sajtóban, elsősorban a regionális újságokban, illetve a vevőtájékoztatókban, az üzletjelentésekben, történeti kiállításokon, múzeum kialakításával vagy jubileummal kapcsolatos különböző tevékenységek során. Egy vállalat munkatársai — ellentétben az általános hiedelemmel — érdeklődnek a vállalat története iránt, ha azt érdekesen mutatják be nekik. Ez gyakorta nem sikerül teljesen, nem ritkán a hiányzó tárgyi emlékek miatt. A történelmi tények érdekfeszítő bemutatását segíti a kiadványok külalakja, a vállalat újságjában megjelenő ismertetők és cikkek napjainkhoz igazodó történeti adalékai, azaz reklámhatékonysággal, elegánsan, érdekes és tömör szövegszerkezettel, szakszerű tördeléssel kell a cikkeknek megjelenniük. A történeti tanulmánynak vagy kiadványnak már a külső kiállításával is kíváncsiságot kell kelteni. Fentiek megvalósításához számos lehetőség adódik. A nagyvállalatok számára ajánlkozó lehetőség „történeti társaság" alakítása. Miért ne alapíthatna egy több mint 20 000 főt foglalkoztató vállalat saját, a vállalat dolgozói által támogatott „történeti egyletet", amikor hasonló nagyságrendű városok saját levéltárral és „történeti egylettel" rendelkeznek? Az előnyök kézenfekvőek: a 53