Levéltári Szemle, 44. (1994)

Levéltári Szemle, 44. (1994) 2. szám - MÉRLEG - Dominkovits Péter: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1727–1848). Bp., 1992 / 80–81. o.

Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1727—1848) A bev. tanulmányt és a regesztákat írta, mutatókat készítette Márffy Attila. Bp. 1992. LXXXVII + 223 p. (Színháztörténeti Könyvtár 26.) A különböző felekezetek, az oktatási funkciót is felvállaló szerzetesrendek (jezsuita, minorita, piarista etc.) iskolai színjátszása, a főúri kastélyszínházak (a kismartoni, az eszterházi Esterházy, a gödöllői és a pozsonyi Grassalkovich etc), a XVIII. századi magyarországi színi élet jelentős bázisai mellett egyre fontosabb szerepet töltött be a városokban folytatott színházi tevékenység, amely területi elterjedésében, intenzitásában erős időrendi különbségeket mutatva a XVIII. század utolsó harmadától az intézményesülés útjára lépett. E folyamat a XIX. században teljesedett ki, s ennek során vált a színjátszás és a színház a polgári kultúra meghatározó elemévé. Márffy Attila Pécs városára koncentráltan e kudarcokkal és zsákutcákkal teli fejlődés 1727—1848 közötti helyi levéltári forrásait tárta fel. A szoros időrendbe szedett, öt történeti periódusra tagolt 443 db regesztát módszertani és históriai bevezető előzi meg. Ez előbbiben a regeszták felépítésében igazít el a szerző, illetve a periodizációt közli, az utóbbiban Pécs város- és művelődéstörténetébe ágyazott korai színháztörténetének vázlatát adja. Az analógiás vizsgálatokban is roppant tanulságos periodizáció a következő: I.: 1727től 1818. április 4-ig a német vándortársulatok kora. II.: 1818. április 6-tól 1834. február 7-ig a német vándortársulatok mellett megjelennek a magyar társulatok is, a két etnikum műsorrendje és a színi évad időtartama kialakul, s Trabert Péter önálló színházépület létrehozását kezdeményezi. (A szerző szerint ez az egyik legizgalmasabb időszak.) III.: 1834. október 13-tól 1839. november 3-ig a város önálló színházának megteremtése. Ekkor vetődik fel Johann Balde isztriai nagykereskedő Fő téri színházterve, s e bukott terv után nem sokkal helyi erővel, az 1836-ban alakult Pécsi Polgári Casino támogatásával elkészül az első kőszínház, a „Deutsche Theater", melynek átadása a korszak lezáró eseménye. IV.: 1839. november 5-től 1840 végéig — e 14 hónap az első színházi évad, melyben a német színtársulat mellett a Pécsi Nemzeti Casino patronálásával a magyar színtársulatok is sikeresen működnek, de tevékenységük folytatását a szűkös anyagi lehetőségek megakasztották. V.: 1841. február 16-tól 1848, május 19-ig — e periódusban a színháztulajdonosok változtattak korábbi arisztokratikus elzárkózásukon, és a helyi színházban megkezdődtek a magyar társulatok rendszeres előadásai. A megelőző konfliktusokkal szemben a két etnikum színtársulatai egymás mellett békével tevékenykedtek. Ekkor teremtődtek meg a később „délvidéki kultúra fellegvára'-ként emlegetett Pécs színházi életének alapjai. A Meláth Ferenc fordításában német nyelven is olvasható módszertani bevezető még kitér a források lelőhelyére, illetve állást foglal egy fontos kérdésben: a forrásokban szereplő nevek írásmódjában. A szerző a regesztákban min80