Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - MÉRLEG - Vonyó József: Baranyai történetírás 1990/1991. Új címmel jelent meg a Baranya Megyei Levéltár évkönyve / 92–94. o.

Baranyai történetírás 1990/1991 Üj címmel jelent meg a Baranya Megyei Levéltár évkönyve Az olvasok 1989-ben vehették kezükbe a Baranyai Helytörténetírás legutóbbi kötetét. Akkor még nem tudhatták, hogy egyben az utolsót — ezen a címen. A Baranya Megyei Levéltár évkönyveinek sorozata azonban nem szakadt meg. Az 1992-ben megjelent 1990/1991-es kötet megújult formában és új címmel került ki a nyomdából. Napjaink sok más jelenségével ellentétben (jóllehet az időpont ezt sugallhatná) e megújulást nem a politikai változások kényszerítő vagy késztető hatása váltotta ki. Szerves szakmai fejlődés eredménye. A címváltozás mindenekelőtt szemléletváltást jelez és jelent. A helytörténetírásnak — mondhatni — kultusza volt az elmúlt évtizedekben. A vidéki tudományos műhelyek — főként a levéltárak és a múzeumok — jószerivel nem is igen folytattak a helyi történeten túlmutató kutatásokat. Jóllehet ezek színvonala igen változó volt, két vonatkozásban is nélkülözhetetlen szerepet játszottak a magyar történettudományban. Adatfeltáró, helyi történeti folyamatokat bemutató munkájukkal nélkülözhetetlen anyagot „termeltek" az ún. országos történetírásnak. Másrészt ezekből a műhelyekből került ki történetírásunk több vezető személyisége. Mindezek ellenére hosszú ideig maga a szakma is lebecsülte a történeti kutatás e területét. Ma már alig akad jeles történetírónk, aki nem ismeri el a helyi kutató-feltáró munka fontosságát. A helytörténetírás szó mégis sokat megőrzött pejoratív hangulatából. Azok az eredmények, melyeket a pécsi-baranyai műhelyek — így a levéltár is — elértek, már hosszú ideje meghaladják e minősítést. A helytörténeti témájú könyvek, tanulmányok nagyobb részének szakmai színvonala országos rangú. A kutatási témák, a publikációk tartalma pedig igen gyakran nemcsak a megye, hanem az ország határain túlra is kiterjed. Az 1980-as évek közepétől a Baranyai Helytörténetírás köteteit illetően is egyre inkább ez vált jellemzővé. Az új cím tehát indokolt és megalapozott. Hitelességét maga az 1990/1991-es kötet bizonyítja. Az első, „Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből" c. fejezetben Koszta László a pécsi káptalan eddig kiadatlan okleveleit közli a 14. század elejéről, eredeti latin szöveggel, magyar ismertetéssel. Kár, hogy történeti bevezető nélkül. A közlés a megye története talán legkevésbé ismert korszakának feltárását segíti. Szita László évek óta nemzetközi jelentőségű forrásfeltáró munkát folytat a török elleni felszabadító háború történetével kapcsolatban német és olasz levéltárakban. Ezúttal a hosszú háború egyik legfontosabb — az 1691. évi szalánkeméni — csatájának ismeretlen dokumentumait közli. 92