Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - DOKUMENTUM - Hermann Róbert: Mészáros Lázár levelei Csány Lászlóhoz / 63–76. o.

Hogy Erdély még nincs biztosítva, az oly bizonyos, mint igaz, hogy még sokfelől fognak megtámadni. Isten veled, s áldjon meg. Barátod Mészáros MOL Csány-ir. Vegyes, 14. doboz. Érdemes végezetül néhány szót szólnunk Csány és Mészáros kapcsolatáról. Mészáros emlékirataiban nagy elismeréssel szól Csány 1848 nyári hadsereg-szervező munkájáról. Megjegyzi róla, hogy „a szabadság kivívásában úgy mint most, azelőtt is előkelő szerepet játszott.. .". Kevésbé pontosak adatai pld. az őszi események ismertetésénél; véleménye szerint Csány 1848 októberében ha nem is ellenezte, de nem is helyeselte a Lajta átlépését és Jellacic üldözését. Holott éppen Csány volt az, aki a táborban lévő kormánybiztosok közül talán a leghatározottabban kiállt a határátlépés mellett. Ugyanilyen „csúsztatás" az is, ahogy Csányt a mérsékelt politikusok és a békepárt tagjai közé sorolja. Csány ugyanis, ha nem is tartozott a radikálisok közé, kezdettől fogva Kossuth egyik leghűségesebb barátja és támogatója volt. Némileg kritikusabb hangon szól Mészáros Csány erdélyi biztosi működéséről, hozzátéve, hogy Bemmel való viszonyában csak az elődje, Beöthy Ödön által elrontottak „kiegyenlítésére szorítkozhatott", s betegsége is belejátszott abba, hogy kellő segítség hiányában „bizony igen ferdén mentek a dolgok" Erdélyben. Nagy elismeréssel szól arról a munkáról, amit Csány a főváros második kiürítésekor, 1849 júliusában végzett; „beteges állapota dacára eréllyel működött, s bár minden perce el volt foglalva, mégis tudott magának annyi időt venni, hogy a kormányzó üres lakásából az ott felejtett fontos okiratot, ti. a sereg létszámának kimutatását magához vegye, mire a fővezérrel 7-kén Szolnokra indult."

8,2 Csányt a szabadságharc leverése után kivégezték, a szabadságharc alatt írott naplója viszont ma is lappang. Fennmaradt nagyszámú jelentésében ritkán ír Mészárosról, akkor is inkább csak a hadügyminiszterről, s nem az emberről. Miniszteri működésével nem mindig volt elégedett. Egyrészt úgy vélte, hogy Mészáros túlzottan engedékeny, ami háborús körülmények között nagy hiba; másrészt intézkedései keresztezik az ő intézkedéseit, s ez zavarok forrása lehet. Az 1849 január eleji helyzetben azonban úgy vélte, hogy hadügyminiszterként való megmaradása „igen jó, ő egy ragasz a sereg és a nemzet közt".

83 Politikai nézetei is jelentősen eltértek Mészároséitól. Nemcsak Kossuthhoz fűződő viszonya volt más, hanem — mint ez a levelekből is kitűnik — Görgei megítélésében is eltértek nézeteik. Csány 1848 októberétől 1849 augusztusáig csaknem töretlen bizalommal viseltetett az ifjú tábornok iránt; Mészárossal ellentétben jó katonának és hűséges hazafinak tartotta. S míg Mészáros a trónfosztás és a függetlenség kimondása után beadta lemondását, Csány éppen az ekkor megalakult minisztériumban vállalta el a közlekedésügyi miniszter posztját. JEGYZETEK 1 Mészáros életére ld. Sirokay Zoltán: Mészáros Lázár tábornok, az első magyar hadügyminiszter. Mátészalka, 1928.; Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848—49. 2. kiad. Bp. 1987. 239. o.; Nemeskürty István: Kik érted haltak, szent Világszabadság. Bp. 1977. és uő: Mészáros Lázár akadémiai székfoglaló előadása, 1845. In: Tűnődések történelemről, irodalomról. Bp. 1985. 99—119. o.; Ács Tibor: Adalékok Mészáros Lázár tudományos munkásságához és katonai portréjához. Hadtörténelmi Közlemények (HK) 1979. 623—639. o. és uő: Mészáros Lázár ifjúsága és szolgálata a 7. huszárezredben. 1796—1837. HK 1986. 659—692. o. 2 Mészáros művei: Mészáros Lázár emlékiratai. Az eredeti kéziratokból közrebo71