Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: "Egy honvéd feljegyzései" Batthyány Lajos grófról / 49–62. o.

memoire irodalma. Bp., 1936. 137—138. o., Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés és története. Bp., 1936. 131—132. o. 2 Magyar történeti bibliográfia 1825—1867. (Szerk. I. Tóth Zoltán) Bp., 1950. III. köt. 75. o., Spira György: Négy magyar sors. Bp., 1983. 35. o. 3 Constant von Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Zwanzigster Theil. Wien, 1869. 299—305. o., Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XI. köt. Bp., 1903. 1023—1024. hasáb, Magyar zsidó lexikon (Szerk. Űjvári Péter) Bp., 1929. 652. o. 4 Neustadt I. köt. 57—59. o., Nagy Márta 139. o. 5 Wurzbach, Szinnyei és Újvári idézett művei, továbbá: Venetianer Lajos: A magyar zsidóság történetéhez. (2. bőv. kiad.) Bp., 1986. 187. o., Osztern Rózsa: Zsidó újságírók és szépírók a magyarországi németnyelvű időszaki sajtóban a „Pester Lloyd" megalapításáig, 1854-ig, Bp., 1930. 30—38. o., Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. Bp., 1939. 29. o., 1848—1849 a magyar zsidóság életében (Szerk. Zsoldos Jenő) Bp., 1948. 21., 57., 59. o., A magyar sajtó története. II/l. 1848—1867. (Szerk. Kosáry Domokos és Németh G. Béla) Bp., 1985. 210—211. o. 6 Magyar Országos Levéltár N. 119. Takáts Sándor hagyatéka. Fasc. 76. N. 11. 224/C. (titkosrendőri jelentés, Pozsony, 1848. márc. 2.), Helmut Grössing: Die ungarische Verfassung und der Konstitutionalimus des Jahres 1848. In: Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. LXXXI. Bánd. Wien—Köln-Graz, 1973. 320. o. 7 Gráf Ludwig Batthyány, ungarischer Premier-Minister, sein Lében, Wirken und Ende. Grimma-Leipzig, 1850., Desperez H.: Le comte Louis Batthyani. In: Revue des Deux Mondes, 1850. (vö. í. Tóth Zoltán III. köt. 10. o.) 8 Gróf Batthyány Lajos az első magyar miniszterelnök élete és halála. (Hiteles kútfőkből s kortársak emlékezéseiből összeállítva.) Pest, 1870. Különösen a 17—24. oldalon idézi Neustadt könyvét. 9 Az előző jegyzetben ismertetett mű nyomán használta fel Neustadt szövegét Vahot Imre: Gr. Batthyány Lajos élet- és jellemrajza. Pest, 1873., és Farkas Ernőd: Gróf Batthyány Lajos élete. Bp., 1908. Farkas Ernőd: Magyarország Nagyasszonyai (Bp. é. n.) c. könyvének 2. kötetében, a 187—192. oldalon (Gróf Batthyány Lajosné életrajzában) is szinte szó szerint az „Aufzeichnungen"-t idézi. 10 Károlyi I. köt. 593. o. 11 Nagy Márta 138—139. o. 12 Vas Megyei Levéltár (VaML) Vas vármegye nemesi közgyűlésének iratai (Kgy. ir.) 1828:1694. (Ide csatolták a Batthyány Lajos gróf és anyja közti örökösödési vita valamennyi iratmellékletét 1828—1831-ből). Az iratok egy részét közölte: Ács Tibor: Batthyány Lajos katonai szolgálatának története. In: Hadtörténelmi Közlemények 1984. 4. sz. 716—715. o. A közlemény rövidített, jegyzetek nélküli változata: Ács Tibor: Az ifjú Batthyány. In: Életünk, 1987. 3. sz. 270—279. o. Ezekből az iratokból dolgozott korábban — hivatkozás nélkül Vas megye levéltárnoka is; Balogh Gyula: Gróf Batthyány Lajos ifjúsága. In: Vasárnapi Űjság 1887. szept. 4. (36. sz.) 590—592. o., szept. 11. (37. sz.) 605—608. o., szept. 18. (38. sz.) 620—623. o., és Balogh Gyula: Batthyány Lajos ifjúságából. In: Budapesti Hírlap 1886. március 13. 2—3. o. Ugyanez megjelent: Balogh Gyula: „Klio szolgálatában" c. könyvében is (Szombathely, 1895., 112—115. o.). 13 A fordítást nyelvi szempontból Bariska István, a jegyzeteket Urbán Aladár és Hermann Róbert nézte át, amiért nekik ezúton is köszönetet mondok. 14 Batthyány József Sándor gróf életéről keveset tudunk. Nagy Iván és Kempelen Béla, a nagy geneológusok olyannyira melléfogtak például, hogy róla tudomást sem véve, Batthyány Nepomuk János grófot tették meg a miniszterelnök apjának. (Nagy Iván: Magyarország családai... 1. kötet. Pest, 1857. 250. o., Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., 1911. 1. kötet. 488. o.) Batthyány Lajos gróf őseiről először Sóskúti Tárnok Alajos, a család jószágkormányzója és levéltárosa, valamint Balogh Gyula közölt hitelt érdemlő adatokat. (Sóskúti Tárnok Alajos: A Batthyány hercegi s grófi nemzetség leszármazása 972-dik évtől 1874-dik évig. NagyKanizsán, 1875. 24—25. o., Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Szombathely, 1894. 14—15. o.) Mindketten egyetértenek abban, hogy Lajos gróf nagyapja a Szalónakon 1804-ben elhunyt Miksa gróf volt. Tárnok Alajos szerint fia, József Sándor gróf ekkor vált meg a katonaságtól, hogy egész hátralévő életét a gazdálkodásnak szentelje. Tárnok Lajos gróf apját tevékeny, eredményes, a birtokokat gyarapító és fejlesztő gazdálkodóként mutatja be, ellentétben azzal az egyoldalú képpel, amit róla Neustadt felvázol. 15 Franz Joseph Gall (1758—1828), a koponyatan megalapítója. 16 Lomniczai Skerlecz Borbála volt Lajos gróf anyja. fiO