Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Székely György: Magyar tanárok és hallgatók az európai egyetemeken az Árpád-korban / 3–13. o.

Iájából, mint művének műfaji, tartalmi, stiláris elemzéséből volt megközelíthető. Eckhart Ferenc ismételten hangsúlyozta Anonymus nyugati műveltségét, pap, ill. egyházi ember voltát, a Gesta korának irodalmi formájában írását és a vérszerződés leírásában a XII—XIII. század politikai felfogását (1931). Közelebbről igyekezett lokalizálni a Gesta-író tanultságát Győry János, aki szerint Anonymus Orléansban tanulhatott ars dictandi-t és onnan mehetett Párizsba filozófiát tanulni. Egyben semmitmondó kitételekben látott egybeesést olasz ars dictandi művel (1948). Kardos Tibor viszont nem tartotta bizonyosnak Anonymus párizsi tanulmányait, mert Orléans és Bologna szerepe legalább ennyire feltételezhető (1954). Az orleansi diákok egyetemes szerepét Georges Duby is kiemeli (1968). Hadrovics László kutatott annak nyomán, hogy a Gesta Ungarorum előszavában P. mester említi, miszerint iskolai tanulóévei alatt trójai históriát szerkesztett össze. Délszláv Trója-regényben a Gesta szerzőjének tollából eredt munkát lelt fel neves szlavista nyelvészünk, a Gesta és a délszláv szöveg szerkezeti és tartalmi egyezései, főleg a Gesta bevezető része és a Trója-regény első fejezete feltűnő hasonlóságai alapján (1954). Ez utóbbi ifjúkori próbálkozás mutat tehát francia stúdiumra, míg a magyar kancelláriai műhelyet érintő szellemi áramlatra már a Gesta. Ennek két szövegrészét idézném fel, mielőtt tovább mennék a magyar historiográfiában. A 40. fejezetben Árpád vezér és nemesei a Gyümölcsény erdő mellett elrendezték az ország minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek vagy miképpen alkossanak ítéletet bárminő elkövetett bűnért. Az 53. fejezetben pedig az utód, Szólta vezér alatt országainak főemberei valamennyien közös tanáccsal és közakarattal egyeseket országos bírákul rendeltek a vezér alá, hogy ezek a szokásjognak mérték szabásával csendesítsék a viszálykodók pereit és versengéseit. Hogy a lex, a ius és a consuetudo fogalmait hol ismerhette meg Béla király jegyzője, most ne feszegessük, hanem a róla alkotott nézetek fonalát kövessük. Az Életrajzi Lexikon a Gesta Hungarorum előszavára alapozva írta le, hogy iskolai tanulmányait Nyugat-Európában, valószínűleg Párizsban végezte és ott ismerkedett meg a regényes Gesta újszerű műfajával (1967). Váczy Péter feltételezhetőnek mondotta a P. mesterről — aki magister — a francia egyetemi végzettséget (1973). Falvy Zoltánnál mint párizsi műveltségű író szerepel (1977) Kristó Gyula szerint Anonymus bizonnyal Franciaországban tanult, III. Bélának a jegyzője volt. A regényes gesta szerzőjét, P. mestert párizsi vagy orleansi tanulmányai ismertették meg a Trója-történettel. A magister cím önmagában franciaországi (párizsi) felsőfokú tanulmányra utal, felsőfokú tanulmányok elvégzésével és vizsgával elérhető cím. Erre utal, hogy az esztergomi káptalanban 1183ban három mestert említenek (1984). Györffy György szerint Anonymus külhoni egyetemet járt — egyaránt lehetséges Franciaország és Itália —, III. Béla király nótáriusa és világi pap volt (1988). Mindezek ismeretében Gábriel Silagi egyetemes analógiák alapján mégis tagadja, hogy a magister cím egyetem végzést jelentett volna, hanem ez a kancelláriában általánosan szokásos tiszteleti cím. Nagyobb súlyt tulajdonít annak, hogy Anonymus bizonyos megformulázásai, fordulatai Hugó Bononiensis: Rationes dictandi prosaíce című művében vagy más hasonló levélmintakönyvben találhatók meg, sőt az embola szó lustinianus codexében, Irneriue Glossa-jában fordul elő (1991). E legutóbbi, bár bizonyára nem utolsó szóhoz kapcsolhatjuk a jogi fogalmak magunk felvetette eredetkérdését. Laon püspöki iskolájának jelentőségére Jacques Le Goff felhívta a figyelmet (1964). Georges Duby úgy írt Laon XII. századi iskolájáról, mint ahol oktatási koncentráció, olvasás, elmélkedés, vitatkozás érvényesült, előtérbe került a dialektika, az érvelés művészete (1966). Ezzel egybeesik, hogy Mezey László talált Magyarországra került francia gótikus írású, összetartozó tárgyú szöveg4