Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - HÍREK - Blazovich László: Beszámoló a Cseh Levéltárosok Egyesülete vándorgyűléséről / 104–106. o.

létrehozták saját egyesületüket. A külföldi meghívottak közül a magyar, a né­met és szlovák egyesületek képviseltették magukat, az osztrák egyesület tagja, a gráci tartományi levéltár igazgatója, Gerald Pferschy pedig elküldte előadá­sát, amelyben az ausztriai levéltári restaurátor képzésről számolt be. A cseh le­véltáros egyesület a nagy múlttal rendelkező és az egyesületi élet számos terü­letén nagy gyakorlatra szert tett német egyesületre tekint mint példaképére. Közös kiadványt is jelentettek meg már, amelyben a közös határ menti terüle­tek történetének rokon vonásait elemző tanulmányokat tettek közzé. Az egyesület vándorgyűlésén fő témaként a levéltáros képzés szerepelt, melléktémaként pedig az átmeneti levéltárak kérdésköréről, valamint a levéltá­rosok társadalomban elfoglalt helyéről volt szó. Az egyes előadások időtartamát 20 perben szabták meg, az egyes témákban elhangzott előadásokat vita követte. Jól szerkesztett előadások egymásutánja és tömör, lényegre törő hozzászólások jellemezték az időben egyébként hosszúra nyúló programot. Űgy tűnt, nagy ér­deklődéssel és kitartó figyelemmel fordulnak egy-egy témakör felé. A levéltáros képzés című fő témában a prágai egyetem részéről Zdenska Hledikova, a brnói egyetem részéről Ludmilla Sulitkova, az olomouc-i főis­koláról Karel Müller, az ostravai egyetem részéről pedig Jiíi Paclik tartott elő­adást. A kérdéskörhöz kiegészítő referátumot tartott a prágai egyetemről Eva Dolezalova, a brnóiról Tomás Simek, az akadémiai levéltárból Jindrich Schwip­pel, a központi levéltárból Jaroslav Charous, a brnói levéltárból Iván Starha. Az előadásokból kirajzolódott a csehországi levéltáros képzés arculata. A prágai egyetemen az 5 évfolyamon 60, a brnóin 25 levéltár szakos hallgató tanul. Az igen alapos képzés során, amelyben a történeti segédtudományokra igen nagy hangsúlyt fektetnek nagyon sok a gyakorlat, amelyet főképp a központi levéltár­ban végeznek. Sok diák jut el Marburgba, a német levéltáros képzés egyik köz­pontjába egy-két szemeszternyi időre. A hallgatók a levéltárszakot harmadik­ként veszik fel, de egyik szakjuk mindenképpen történelem. Tanulási rendjük két részre osztható. Az első két évben alapismereteket tanulnak, a következő háromban pedig szakosodnak egy-egy korszakra, a gyakorlatot a szünidőben végzik, és egy hónapig tart. Technikai ismeretet (számítógép) keveset, csak egy hónapig terjedő időben tanulnak. E tekintetben Brno-ban jobb a helyzet. A hall­gatók latin és német nyelvet tanulnak. Nehéz számukra a nyelvtanulás a kellő előtanulmányok hiányában. Éppen ezért nehezen tudják követni a viszonylag nagy számú vendégprofesszor előadását. A hallgatók egyébként sok esetben olyan képzést kapnak, amelynek alkalmazására nincs lehetőség a gyakorlatban az egyes levéltárakban. Az egyetemi oktatás és a levéltári gyakorlat közötti tátongó szakadék (az oktatás empirikus, manufakturális jellege, az elméleti kérdések részletezése és a levéltáros élet mindennapjai között nincs kellő összhang) megszüntetésében vállalhatna szerepet a levéltáros egyesület, amennyiben segítséget nyújtana a nyelvi képzésben és a szaktárgyak részletesebb megismertetésében. Utaltak a két világháború közötti időszakra, amikor a prágai levéltárra építve levéltáros iskolát tartottak fenn, és itt a szakma legjobbjai oktattak. Nem csak levéltáro­sokat, muzeológusokat is képeztek és műemlékvédelmet is tanítottak itt. A to­vábbiakban hangsúlyozták a tudományok, főképp a technika és az információ elmélet eredményeinek gyakorlati alkalmazását a levéltárakban. Érintették a főiskolai és középiskolai levéltárosképzést is. A levéltárosképzés témakörén belül kitekintést adtak a külföldi képzési problémákról is. Felvetették az egységes nemzetközi levéltári terminológia lét­rehozásának a szükségességét. Beszéltek a franciaországi változtatásokról, amely­nek egyik fő kérdése a morális szempontok hangsúlyozása. A német képzésben a gyakorlat erősítésére helyezik a hangsúlyt, és a modem technikát kapcsolják 105

Next

/
Thumbnails
Contents