Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 1. szám - Buzási János: A XII. Nemzetközi Levéltári Kongresszus / 34–42. o.

zottság hat tagját, mégpedig egyet-egyet az afrikai és arab, az ázsiai és óceániai, az európai és észak-amerikai, a latin-amerikai és karibi országokból, valamint a „B" és a „C" kategóriás tagok közül. A Végrehajtó Bizottságnak hivatalból tagja az elnök, az öt alelnök, a kincstárnok és — szavazati jog nélkül — a főtitkár, akit a Végrehajtó Bizottság választ kétharmados szótöbbséggel. A Nemzetközi Levéltári Tanács tevékenységének bővülése és az ezzel járó finanszírozási problémák szükségszerűen maguk vitán vonták a tagdíjfizetési rendszer módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet a Közgyűlés gyakorlatilag módosítás nélkül elfogadott. Ennek lényege: az „A" kategóriás tagok tagdíjának mértéke a Világbank által közzétett legfrissebb statisztikában kimutatott bruttó nemzeti össztermék (GDP) nagyságához igazodik. A GDP első 400 milliárd US dollárja után 100 millió dolláronként 2,1 dollár, a 400—800 milliárd közötti rész után 100 milliónként 1 dollár, a 800—2000 milliárd közötti rész után 100 milliónként 0,66 dollár, a 2000 milliárdon felüli rész után 100 milliónként 0,50 dollár. A regresszivitás mértéke ellen észrevétel csak a fejlődő országok részéről hangzott el, ami érthető is. Az évi tagdíj összege az új tagdíjrendszer szerint a „B" kategóriában 300 fős taglétszámig 100, ennél nagyobb taglétszám esetén 200 dollár; a „C" kategóriában 90, a „D"-ben ugyancsak 90 dollár; „C" kategóriás intézmények alkalmazásában álló egyéni tagok évi tagdíja 60 dollár. A tisztújítás különösebb vita nélkül, a korábban összeállított jelölőbizottság elnöke által előterjesztett javaslatok elfogadását eredményezte. A leköszönő Jean Favier-t az elnöki poszton Jean-Pierre Wallot, a Kanadai Nemzeti Levéltár főigazgatója váltotta fel. Az alelnökök is — bizonyos regionális proporciót is figyelembe véve — a Nemzetközi Levéltári Tanács ismert és aktív tisztségviselői közül kerültek ki. A kincstárnok Klaus Oldenhage, maradt, aki a két Németország egyesítése után a Német Szövetségi Levéltárban vállalt bonyolult és felelősségteljes funkciója mellett a Tanács kincstárnokának feladatát is közmegelégedésre látta el. Ezután a közgyűlés a nemzetközi levéltárügyben maradandó érdemeket szerzett, köztiszteletben álló személyiségek közül nyolc tiszteletbeli tagot választott, köztük Hans Boomsot, a Német Szövetségi Levéltár elnökét, a francia Michel Ducheint és másokat. A közgyűlés 16 új tag — köztük „A" kategóriás tagként a Botswanai Állami Levéltári Szolgálat és a nigériai Nemzeti Levéltári Igazgatóság — csatlakozását hagyta jóvá. Az utolsó érdemi döntés a következő nemzetközi levéltári kongresszus helyszínének kijelölése volt. A népes és rangos kínai delegáció ünnepélyes meghívásának eleget téve, a közgyűlés úgy határozott, hogy a legközelebbi, XIII. Nemzetközi Levéltári Kongresszust 1996. szeptember 1—6. között Pekingben tartják. A XII. Közgyűlés a következő határozatokat hozta (ezek többségéről fentebb is volt szó): — az általános és pénzügyi beszámoló elfogadása; — a Nemzetközi Levéltárfejlesztési Alap jelentésének elfogadása; — az alapszabály módosítása; — a tagdíjfizetési rendszer módosítása; — az 1988—1992 közötti tisztikar részére a felmentvény megadása; — a két új állandó bizottság működési szabályzatának jóváhagyása; — a négy speciális program végrehajtására vonatkozó jelentés elfogadása; — a Nemzetközi Levéltári Kerekasztal Konferencia, az Archívum szerkesztősége, a Levéltárfejlesztési Állandó Bizottság, a regionális szervezetek, a szakosztályok, a bizottságok és munkacsoportok négyéves beszámolóinak elfogadása; — a Tanács 1992—1996 közötti időre szóló középtávú munkatervének jóváhagyása; 41