Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Magyar László: Szabadka és környéke történeti látképei / 53–56. o.

tétben napvilágot láttak még a ferences templomról és rendházról, a Szent Teréz-templomról és paplakról, a zsidó templomról, a palicsi sportversenyről stb. készült rajzok is. Közülük néhány már korábbról ismert. Szirmai Antal Szabadka városrészeiről tussal, vízfestékkel és ceruzával készített eredeti munkáit a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi (Jelzete: MTK cs. T 8287 és T 8288). Az „Achilles" és más sportlap, valamint egyéb kiadvány már a múlt században közölt szabadkai vonatkozású rajzokat. A városi színházról készült ismert rézkarc a pesti Vasárnapi Űjság egyik 1855. évi számában jelent meg. E nagy múltú intézmény, illetve a „Pest városhoz" címzett szálloda rajzát fedezhetjük fel a Szabadkai Történelmi Levéltár egyik 1882. évi dokumentumán is.

5 — Kutatásaink során a Magyar Nemzeti Múzeumban — az említett Szirmai Antal munkám kívül — több, Szabadkát ábrázoló grafikára bukkantunk rá. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a Lám Sándor (1839—1917) gyógyszerész által 1863^ban készült akvarelleknek, amelyek a város főterét, a ferences templomot és rendházat, a Rogina bara mocsarat, valamint a Szebasztopol vendéglőt tárják elénk néhány emberöltő távlatából. (Jelzet: MTK cs. 561589; 561588; 561590). Lám Sándorról eddig keveset tudtunk kideríteni. Albuma sok várost örökít meg; a szabadkai látképeket 1863 júniusában és júliusában készítette, s az egyik alatt a „T. u.", vagyis a „természet után" aláírás olvasható. Hadd fűzzük hozzá, hogy Az Ország Tükre említett száma a szabadkai ferences templomról készült metszetet is közreadta, s ha összehasonlítjuk a Lám-féle akvarellekkel, lényeges eltéréseket fedezhetünk fel. A „gyógyszerész" eddig ismert legrégibb színes rajzokat készítette a város belterületéről. A munkák nemcsak városfejlesztési és építészeti, hanem képzőművészeti tekintetben is jelentős mozzanatokról árulkodnak. A Magyar Nemzeti Múzeumban megtalálhatók Lamoss fametszetei, amelyek a szabadkai városházát, a kaponyai csataemléket és a könyvtárépületet ábrázolják az 1910-es években (Jelzet: MTK cs. 56631; 56641). 1912-ben a szabadkai városi tanács Dudás Andortól megvásárolta Kopunovics Gergely szabadkai szenátor 1820-ban írt latin nyelvű történelmi dolgozatának lefordított mását, amelyet Remess Kázmér ültetett át magyarra II857-ben.

6 E munka elején a Szent Teréz-templomról, a ferences templomról és a szerb templomról tollrajz, míg a szereplőkről: a Vénasszonyról és az Utasról színes rajz készült. Hol találkozhatunk még Szabadka és környéke történeti látképeivel? Több festőművész alkotásain. Jantyik Mátyás Szabadka szabad királyi várossá nyilvánítását; Aczél Henrik a régi városházát, a ferences templomot és környékét; Kézdy Kovács László, Bencze Ferenc, Oláh Sándor, Jelena Covic, Stipan Kopilovic stb. festményei a várost és környékét örökítették meg. A Bácskai Hírlap 1911. márc. 17-i számában Oláh Sándor linómetszete a palicsi tópart vihartól szenvedett 'képét mutatja be. Egyébként palicsi és szabadkai látképeket a múlt századi millenniumi kiadványok is közöltek. Mégis talán a legbőségesebb képmelléklet a budapesti Magyarország és a Nagyvilág képes folyóirat 1897. április 25-i számában jelent meg. De kiváló minőségű szabadkai és palicsi rajzokról tanúskodik a Szabadkai Villamos Vasút Részvény-Társaság szelvénye is. S akkor még nem említettük a réges-régi üdvözlőlapokat, aprónyomtatványokat, a magángyűjteményekben lapuló és a különböző intézményekben kallódó kiadványokat. Helytörténetünket gazdagítanánk, ha egyszer csokorba szednénk az északbácskai város történeti látképeit. 55