Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Kovách Géza: Az aradi és temesvári zsidó hitközségek levéltárai / 45–52. o.

maradt, akárcsak 1942-ből az 5502 személyi lapot és adatokat tartalmazó zsidó népszámlálás. A munkatáborokba behívott férfiak személyi lapjainak száma meghaladja a kétezret. A temesvári zsidó levéltár őrzi 1944 szeptemberétől a jugoszláviai, elsősorban a Bor-i táborokból Temesváron keresztül hurcolt zsidók táblázatát és egyéb iratait. Egyedüli útmutatónak tekinthetők az 1945-ben Temesvárt regisztrált, különböző haláltáborokból hazatérő zsidók személyi lapjai, összesen 8 köteg, 2951 személyi lappal. Ezek az emberek Európa legkülönbözőbb régióiból származtak. Ehhez az anyaghoz kapcsolódik a nemzetközi segélyező akciók 27 kötege, mintegy 1000 oldalnyi irattal, valamint az 1942—1944 között Temesvárra menekült zsidók segélyezésére vonatkozó iratok. Az iratcsomók mellett különösen nagy értéket képvisel a protokollum-gyűjtemény: a koraiak jiddis nyelven, héber betűkkel, például 1776-ból a kóser mészárszék jegyzőkönyve, az 1848 előtti évekből a tolerancia adó protokollumai, a hitközségek tagjainak névsora, közgyűlési jegyzőkönyvek, a Chewra Kadischa naplói. A későbbi évekből említést érdemelnek a temesvári zsidó kórház, iskola, hasonlóképpen az egyházi adó jegyzőkönyvei, regiszterei stb. Ezeknek összesítő táblázata: 1756—1800 5 protokollum 1801—1848 35 protokollum 1849—1900 108 protokollum 1901—1918 32 protokollum 1919—1944 45 protokollum összesen 225 protokollum Az 1940-es évek elején, mikor a falvakból a zsidókat a városokba költöztették, a vidéki hitközségek anyagának legnagyobb része megsemmisült, kivéve a facsádi, nagyszentmiklósi és zsombolyai hitközségek bizonyos anyagát, mely bekerült a temesvári levéltárba. Még felméretlen az az ömlesztett anyag, mely a bánsági, két háború közti gazdasági vállalkozásokra, bankokra és más zsidó érdekeltségű vállalatokra, részvénytársaságokra vonatkozik. Végezetül meg kell említenünk a levéltárban őrzött, elsősorban vallási jellegű értékes könyvanyagot is. Mindent összegezve: az aradi és temesvári zsidó levéltárak történelmi értékű, egyedülálló és a kutatók számára is hasznos iratanyagot tartalmaznak. Gondolunk elsősorban az Aradról és Temesvárról elszármazott zsidóság családtörténeti adataira, azok gazdasági értékére, mint például a zsidó vagyonok kisajátítása, vagy a munka- és koncentrációs táborokba hurcolt zsidók bizonyító iratai. IRODALOM Lakatos Ottó: Arad története, Arad 1881. Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története II. Arad 1895. Dr. Vágvölgyi Lajos: Az aradi zsidóság múltjából és jelenéből. Múlt és Jövő, 1917. augusztus. Grünbaum Miksa: Az aradi izraelita hitközség iskoláinak története, Arad 1905. Emlékirat az aradi Chewra Kadischa (betegápoló és temetkezési testvéregylet) két51