Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Szögi László–Sáry Frigyes: Az Országos Meteorológiai Szolgálat levéltári anyaga, (1864) 1870–1980 / 34–41. o.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Meteorológiai Intézete történeti forrásainak sorsa, a levéltári gyűjtemény létrejötte Az 1870-ben megszervezett intézetben már kezdettől fogva, a kor hivatali ügyvitelének színvonalán álló belső adminisztráció működött. Az iratokat egyszerűen sorszámosan iktatták, és indexet is készítettek használatukhoz. Az iktatókönyvek csak 1929-től állnak rendelkezésre, viszont ettől az időponttól kezdve a segédkönyvanyag hiánytalan. Nem mondható el sajnos ugyanez az iratanyagról, mert az 1934 előtti források sorozata erősen hézagos. Így pl. alig maradtak ránk iratok az 1878—1901 közötti évekből, de kevés forrásunk van az első világháború éveiből csakúgy, mint az 1924—1930 közötti évekből. E szakaszokra különös fontossággal bírnak a levéltár személyi fondjaiban található iratok és természetesen a miniszteriális anyagban lévő, korábban már a jegyzetekben említett intézeti források a Magyar Országos Levéltárban. Ha a különböző helyen őrzött anyagok egészét tekintjük, akkor már elmondható, hogy a magyar meteorológia múltjának feltárására megvannak a lehetőségek. A feltárás azonban még elmélyült kutatómunkát igényel, és a jelen levéltári feldolgozás éppen ehhez kíván hozzájárulni. Az intézeti iratanyag sorsáról kevés információval rendelkezünk. A levéltári anyagot más gyűjteményekhez hasonlóan századunkban kétszer érte károsodás. Kisebb pusztulást hozhatott a második világháború, mivel a korabeli anyagok meglehetősen épen maradtak. Az 1950-es években nagyobb arányú selejtezés érintette az irattárat, ennek méretei azonban meghaladták az indokolhatót, s elsősorban a XX. századi iratanyagot apasztották. Végezetül nem kis mértékben járult hozzá a hiányokhoz az is, hogy az értékes forrásanyagnak évtizedeken át nem volt kijelölt gazdája az intézetben, ennek következtében ma már nem állapítható meg, hogy egyes f ontosabb iratok nem kerültek-e el a még megmaradt gyűjteményből. Az 1970. évi centenárium megnövelte az intézet múltja iránti érdeklődést, de a levéltári anyag rendezetlensége, s nyilván egyéb okok következtében átfogó történeti feldolgozás készítésére nem került sor. A jubileumi kötet kitűnő tudománytörténeti tanulmányokat közölt, de a szélesebb forrásbázison alapuló intézménytörténet elkészítése elmaradt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1985-ben határozta el, hogy központi irattárát, elsősorban történeti értékű levéltári anyagát olyan állapotba 'hozza, hogy lehetőség nyíljék az iratok intézmény- és tudománytörténeti feldolgozására. Nem szaklevéltár felállítása volt a cél, ezt az iratanyag mennyisége nem is indokolja, ugyanakkor halaszthatatlan volt már az intézet különböző szervezeti egységeinél fölhalmozott, s mint később' kiderült, esetenként igen értékes iratanyag egységes szempontok alapján történő rendezése és kutatási segédlet készítése. A munka során a begyűjtés és feldolgozás időhatárának először 1970-et tekintettük, ami mindenképpen indokolt, hiszen az ennél későbbi iratoknak még kevésbé történeti, inkább ügyviteli értékük van. Mivel azonban az intézetben egyelőre nem válik külön — nem éppen helyesen — a levéltári anyag a központi irattári anyagtól, ezért a feldolgozás időhatárát 1980-ig meghosszabbítottuk, sőt esetenként, bizonyos állagoknál ennél tovább is vittük. Hangsúlyozni szeretnénk e megoldás levéltári szakmai szempontból provizórikus jellegét, hiszen egy esetleges későbbi meteorológia szaklevéltár vagy egyszerűbben nevezve intézmény történeti gyűjtemény létrehozása esetében határozottan el kell egymástól különíteni a történeti értékű levéltári anyagot és a csupán ügyviteli érdekű irattári anyagot. A rendezés megkezdésekor az irattárban lévő anyag igen csekély mennyi39