Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Horváth Lajos: A magyar állam címere, 1956–1957 / 26–32. o.

BUDAI EGYETEMI pcfroncsnok A Műszaki Egyetemen Marián István törzséhez belépésre feljogosító 29. sz. igazolvány. A honvédség vezérkarától 1956. október végén több ellentmondó intézkedés ment ki a csapatokhoz, melynek értelmében le kellett venni a népköztársasági címert és helyébe a Kossuth-címert kellett helyezni. Maguk a felkelés, szabadságharc fegyveres szervei és a honvédség szervei, egységei új, Kossuth-címeres pecséteket vezettek be. A Budai Forradalmi Albizottság 1956. október 31-én, a Petőfi Sándor I. Egyetemi Nemzetőrezred, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Budapest, a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány Budai Parancsnokság, az Országos Légvédelmi Parancsnokság Forradalmi Tanácsa november 2-án, a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány november 3-án és a Nemzeti Forradalmi Bizottmány Corvin Parancsnokság 1956. november 13-án Kossuth-címeres pecséteket használt.

15 A Kossuth-címer a forradalom napjaiban átlépte Magyarország határait, hogy az ezeréves, függetlenségét a Szovjetunióval szemben visszaállító magyar államot a világban reprezentálja. A Melbourne-i olimpiára utazó magyar csapat 1956. októ'ber 30-án abban a tudatban indult el, hogy győzött a forradalom és szabadságharc. „Ebben a hangulatban választottuk meg az olimpiai csapat Forradalmi Bizottságát (tagjai Benedek G., Klics F., Gyarmati D.). És a melegítőnkre a vörös csillagos címer helyett a Kossuth-címert varrtuk fel, ugyanúgy az edzőtábor lobogóját is a Kossuth-címer díszítette már... November 4-e után a melegítőinkre és a táborzászlón lévő Kossuth-címerre fekete szalagot varrtunk. Kint az olimpiai faluban is ez a zászló lengett az árbocon." Két követségünkről, a párizsiról és a stockholmiról bizonyosan tudjuk, hogy még október végén kitűzte a Kossuth-címeres nemzeti lobogót.

16 30