Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 4. szám - Horváth Lajos: A magyar állam címere, 1956–1957 / 26–32. o.

Kossuth-címer a Nemzetőrség Főparancsnokságának pecsétjén lése mellett azonban felvetődött az akkor az Egyesült Államokban őrzött Szent Korona visszahozatalának a gondolata is. A forradalom és szabadságharc oldalára átállt páncélosokra már 1956. október 24-én felkerültek a Kossuth-címerek a legváltozatosabb helyekre. A Corvin-közi páncélosokra és páncéltörő lövegekre Varga József felkelő nagy szorgalmasan festegette fel a Kossuth-címert. Ezek a címerek általában fehér festékkel készültek. Krausz hadnagy T—34-es páncélosa, mely a 814-es vagy a 914-es toronyszámot viselte, a tornyán piros-fehér-zöld alapon hordozta a Kossuth-címert azokban a napokban, amikor az Athenaeum Nyomda előtt teljesített őrséget.

10 Október 25-én délelőtt a Váci úton tömeg jött be Angyalföldről és a szomszédos kerületekből a Marx tér irányába. Ennek első sorában vízszintesen tartott, széles nemzetiszínű zászlót hoztak, egy fiatalember a zászló elé rajzlapra rajzolt Kossuth-címert csüngetett.

11 Á déli órákban érkezett meg Maiéter Pál egy T—34-essel a Kilián laktanya főbejáratához, melyet a tankkal eltorlaszolt, erre is hamarosan felkerült a nemzetiszínű zászló és tornyára a Kossuth-címer. „A tankhoz emberek ezrei zarándokoltak, hogy megsimogassák, mint szerencsét hozó talizmánt."

12 Október 25-én délelőtt a Parlament elé vonuló tömegben már olyan zászlókat is vittek, melyekre a Kossuth-címer fel volt varrva. Ezekben a napokban került fel a Magyar Rádió homlokzatára is az a zászló, melynek közepén a Kossuth-címer volt látható.

13 A Kossuth-címer tehát az első napkban meghódította, birtokba vette azt a fegyverzetet, hadfelszerelést, amelyet az átálló magyar honvédség kezelt, illetve amit a felkelt nép és honvédéi az ellenségtől zsákmányolt. 28