Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - HÍREK - R. Rácz Katalin: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 1993. évi vándorgyűléséről / 89–94. o.

bályozatlan. A kereskedelmi kamara és a más gazdasági képviseletek féltékenyek autonóm jogaikra. Csődbe jutott vállalat levéltári anyagára állami oldalról nem tartanak igényt. Csak személyes megállapodásra van lehetőség, 'hogy a vállalat megszűnése után irataiból valami levéltári őrizetbe kerüljön, önálló gazdasági levéltárak Ausztriában nincsenek. Más a helyzet a II. világiháború óta állami kezelésben lévő nagyvállalatok iratainál. Ha az állami iparvállalat tönkremegy, levéltári anyaga levéltári kezelésbe kerül. Pl. a stájerországi ALPINE-Montaine társaság iratai legutóbb levéltárba kerültek. Szlovákiában sincs szabályozva a csődbement vállalatok levéltári anyagának sorsa, ismertette Nóvák Veronika. Sok függ a levéltáros személyétől. Iratkezelési törvényben készülnek erről a döntésről dönteni. Ma az a gyakorlat, hogy a felszámolás után a teljes iratanyagot átveszi a levéltár és megpróbálja magánlevéltárban vagy átmeneti levéltárban elhelyezni. Trencsénben már létrehozták egy átmeneti levéltárat, ahová a felszámolt cégek levéltári érték nélküli anyagát szállítják. Bemard Woeldrink holland levéltáros tájékoztatást adott egy magánalapítványról, amelyben levéltárosok, történészek és nagyüzemek igazgatói egy gazdasági történeti levéltár létrehozásán fáradoznak. Megvizsgálják, ihogy a történeti levéltárak hogyan dolgozzák fel irataikat, hogyan bocsátják azokat rendelkezésre. A levéltárosok tudnak a lokálpatriotizmusra appellálni, felhívják a figyelmet az iratok megőrzésének fontosságára. így aztán már a történeti kutatás számára jól kutatható vállalati irategyüttesek állnak rendelkezésükre. Pál Antal Sándor Marosvásárhelyről elmondta, hogy náluk ha a levéltár helyhiány miatt nem tudja átvenni az iratokat, akkor az a régi helyén marad, de az elöljáróságok (prefektusok) felügyelete alá kerül. A több mint 2000 felszámolt termelőszövetkezet irattára szintén a prefektusokhoz került. A legtöbb már selejtezve és leltározva van. Blazovich László a csődtörvényhez kapcsolódva azt a megoldást javasolta, hogy a felszámolásra kerülő szervek vagyonából fizessék az átmeneti irattárakat, illetve azokat ezek pénzéből hozzák létre. Végezetül Molnár József a levéltári törvény állásáról adott tájékoztatást. Ma ismét inkább a közgyűjteményi törvény kerül előtérbe. A törvényelőkészítés még átmeneti állapotban van, de szerepel a kormány programjában a levéltári és a múzeumi törvény megalkotása. A magyar levéltárügyben az a sajátos helyzet alakult ki, hogy nem alakult ki az állami levéltárak területi szervezete. Ezt a feladatot nálunk a volt vármegyei, ma önkormányzati levéltárak kapták meg, így van az, hogy az önkormányzat levéltára állami feladatokat is kötelezően lát el. A törvényjavaslatnak ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell. A fórum befejezése után este a Csongrád megyei közgyűlés elnöke fogadást adott a konferencia résztvevőinek. Május 26-án szakmai kirándulás keretében ismerkedtünk meg Csongrád megye városaival és nevezetes történelmi látnivalóival. Az ópusztaszeri emlékpark és szabadtéri múzeum megtekintése mintegy megpihentette a vándorgyűlés résztvevőit. Alkalmunk volt meglátogatni a szentesi és a hódmezővásárhelyi levéltárakat. Kruzslicz István hódmezővásárhelyi levéltárvezető külön is köszöntötte a népes látogatócsoportot és bemutatta az újonnan berendezett levéltári épületet. A vándorgyűlés harmadik napján szekcióülésekre került sor. Két szekció ülésezett. Az egyik: A jelenkorkutatás, különös tekintettel a levéltárakban folyó 1956-os adatfeltárásokra. A bevezető előadást Pálmány Béla tartotta meg, majd a hozzászólók ismertették a már feltárt irategyüttesek feldolgozásait. Tíz megyei 93