Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - MÉRLEG - Gazdag István: Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása Magyarországon 1945–1950. Bp., 1992 / 76–79. o.

A kötet egyik legterjedelmesebb fejezete foglalkozik a közigazgatás átszervezésével. Az igazoló bizottságok megjelenése a polgári közigazgatás lebontásának a kezdetét jelentette. A szerző ezt követően azonban nem a közigazgatás helyzetét vizsgálta elsősorban, hanem az egyes pártok állásfoglalását vette szemügyre. Hasonló módon kerül sor a B-listázásra és a „személyi demokratizálásra" 1946—il947-ben. Érdemes és szükséges lett volna szólni arról, hogy milyen embertelen módon jártak el az eltávolított tisztviselőkkel. A fellépő tisztviselő hiányt a belügyminisztérium közigazgatási tanfolyamok indításával kívánta enyhíteni. Ezzel a kommunisták további térnyerésére került sor a koalíciós partnereik rovására. Az MKP közvetlen irányítása alatt kezdte meg működését a Falu és Város c. közigazgatási folyóirat. A közigazgatási és jegyzői tanfolyamok valójában az MKP falusi káderképző fórumává váltak. 1948 nyarán a törvényhatósági és községi közigazgatás az MDP közvetlen ellenőrzése alá került. A törvényhatósági testületekben végbement változásokat nehezen lehet követni, mivel a politikai helyzet értékelése több esetben vitatható. A Baloldali Blokk értékelése nemcsak ellentmondásos, hanem hibás is, hiszen ez a politikai képződmény a kommunisták szervezete volt, nem állítható be a baloldali pártok közös szervezetének. Nem elég egyértelmű a „baloldali irányzat" tartalma. A szerző használatában összemosódik a szociáldemokrácia baloldalisága és a kommunisták diktatúrára való törekvése. Nem egészen világos a következő mondat: „A baloldali irányzat politikai sikereit az MKP tagság vezetésével érték el." Á fejezet befejező részében betekintést kapunk az MDP közigazgatást „tisztogató akcióiról", ami nem volt más mint a kommunisták hatalomátvétele, illetve a területi átszervezés. A községi önkormányzati közigazgatásban 1947 végén az MDP átvette a hatalmat. A szerző ez alkalommal is a Baloldali Blokk többségének kialakulásáról beszél. 1948 elején — írja Farkas Gábor — „az újabb feladatok bővülése(?) a községekben közigazgatási anarchiát idézett elő... a községi önkormányzati közigazgatás olyan profilt vett fel, amelyben a közellátási, a pénzügyi és a mezőgazdasági igazgatás kérdései domináns helyet kaptak, míg a hagyományos közigazgatási ágak háttérbe szorultak." De a villamosítás szervezésének feladatai, a térvkölcsönök lebonyolítása, a terménybeszolgáltatással kapcsolatos teendők is a községháza feladatává váltak. Komoly feladatnak számított a kies betelepüléssel kapcsolatos közigazgatási teendők ellátása. Szó esik a tanyai közigazgatás kérdéseiről is. A befejező részben a szerző arra vállalkozik, hogy áttekintse a tanácsigazgatást bevezető tervezetéket és szervezeti intézkedéseket. Az előzetes tervben — az MDP elgondolása szerint — a megyéket meg kell szüntetni és helyettük a kerületi rendszert kell bevezetni. A törvényhatósági és községi önkormányzati rendszer helyett a néphatóság gondolata került előtérbe. Az előzetes tervek szerint 9—15 néphatósági kerület megszervezése volt tervbevéve. A vitát az 1949. január 28-án elkészült tervezet zárta le: állást foglalt a tanácsigazgatás szervezete mellett: mintegy 20 megye és 110 járás szervezéséről volt szó. A centralizáció jegyében 1949 első felében megtörtént a pénzügyigazgatás egységesítése a községekig lemenőén. Hasonló módon az önkormányzatok személyzeti politikája is az MDP kezébe került, 1947-től folyamatosan történt az önkormányzati állások államosítása. A szerző részletesen bemutatja az önkormányzatok ügyviteli munkájának egyszerűsítését és a közigazgatási számrendszer bevezetését. A kötetet szákirodalom jegyzék és név- és tárgymutató zárja. Farkas Gábor munkája a Magyar Országos Levéltár és az Akadémiai Kiadó közös gondozásában jelent meg. A kiadványt támogatta a „Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása" program, valamint a Művelődési és 78