Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - KILÁTÓ - Gombos János: A Slovenská archivistika 1986 és 1990 közötti évfolyamai / 65–70. o.

felépítése az összes, a második csoportba tartozó oklevélnél előfordult. Mindkét csoportban találhatók mind nyitott, mind zárt oklevelek. Az oklevél szövegének le tisztázásával egyidejűleg készült, csonka formában fennmaradt kancelláriai jegyzetek rendszerint három részből állottak: címek, rövid megjegyzések az oklevelek tartalmát illetően, valamint az oklevelek fajtájának megjelölése. Néhány esetben ez a megjelölés nem egyezett az oklevél valódi jogi tartalmával. 297 oklevelet elemzett a szerző paleográfiailag, amelynek során 262 írnokot sikerült megkülönböztetnie egymástól. Csak 16 írnoknak lehet egynél több (2 és 11 db között) oklevelet tulajdonítani. Állandó írnokot a XV. század második felétől feltételezhetünk. A folyóirat 1988. évi 2. számában található Veronika Nováková: Az igazgatás és az írásbeliség fejlődése Bars megyében 1526-ig c. tanulmánya. A szerző a megye területi és igazgatástörténeti fejlődésének áttekintése után formai és tartalmi elemzését adja az 1526-ig keletkezett 117 oklevélnek, 1 levélnek és 1 öszszeírásnak. A paleográfiai vizsgálat a megyei írásbeliség fejlődéstörténetéhez hasznos információkkal szolgál. A különböző elemzések nyomán feltárul az olvasó előtt Bars megye középkori „hivatali élete". A folyóirat ugyanezen számában található Vendelín Jankovic: A nagyszombati egyetem alapítása c. tanulmánya. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjének létrejöttében fontos szerepet játszott Pázmány Péter, aki felismerte, hogy az egyház térvesztését megállítani, rangját, hatalmát visszaszerezni csak művelt, jól képzett papok segítségével lehet. A szerző levéltári anyagra alapozva enged bepillantani az egyetem születésének „kulisszatitkaiba". Az 1988. évi 2. szám következő figyelemreméltó magyar vonatkozású tanulmánya Jozef Kocis: Thurzó Imre és levelezése (1609—1621) címmel. A nagyhatalmú és híres Thurzó-család rövid történetéről, illetve utolsó férfitagjánák életútjáról szól a szerző a levelezés tükrében. A 235 kapott levél több csoportra osztható. Az „A" csoportba a családtagok levelei, a „B" csoportba az udvarnokok és a birtokok tisztségviselőinek levelei, a „C" csoportba a wittenbergi levelek Thurzó Imre egyetemi éveiből, a „D" csoportba Árva megye tisztviselőinek levelei, az „E" csoportba a béketárgyalásokkal kapcsolatos levelezés, végül az „F" csoportba a különböző tematikájú levelek tartoznak. A fenti tanulmányt követi Slavko Chury munkája Liptó vármegye XVI. századi peres iratainak forrásértéke címmel. A XVI. századi peres iratok rendkívül gazdag, sokrétű forrásanyagok. Nemcsak a fontosabb történelmi események követhetők nyomon, hanem a korabeli élet hétköznapjai, a társadalom egyes rétegeinek sorsa, a szlovák nyelv fejlődésének folyamata, a korabeli gazdálkodás formái, fejlettségi szintje, de fontos adatokkal szolgálnak a megyére jellemző fakitermelés, fafeldolgozás helyzetét, állapotát, technikatörténeti vonatkozásait illetően is. Á Slovenská archivistika 1989. évi második számában olvashatjuk Juraj 2udel: A vöröskői uradalom igazgatása és iratai a Fuggerek alatt (1535—1583) c. tanulmányát. A vöröskői uradalom a XVI. században kivételes helyzetben volt a többi felvidéki és más magyarországi uradalmakkal szemben. Ez a különlegesség a gazdálkodásból, az irányításból és végül a keletkezett iratok iktatásának, kezelésének színvonalából fakadt. Mindez összefüggött azzal a körülménnyel, hogy a vöröskői uradalom 1535—1583 között a legbefolyásosabb európai kereskedőházak egyikének, az augsburgi Fuggerek birtokának volt része. A szerző azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a Fugger-kereskedőház igazgatási elvei és tapasztalatai a vöröskői uradalom igazgatásában, valamint azt, hogy milyen volt annak szervezete, igazgatása, milyen volt az „irattermelése", miben volt egyedi és kivételes. A. vöröskői uradalom kiterjedése a Fuggerek alatt mintegy 23 500 hektár volt és a Kis-Kárpátok délkeleti lejtőin, hozzáve67