Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - KILÁTÓ - Gombos János: A Slovenská archivistika 1986 és 1990 közötti évfolyamai / 65–70. o.

A Slovenská archivistika 1986 és 1990 közötti évfolyamai Az évente két számmal jelentkező levéltári szakfolyóirat 21. évfolyamának (1986) első számát Péter Kartousnak, a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériuma Levéltári Osztálya vezetőjének 1986. évi tájékoztatója vezeti be „A szlovák levéltárügy fő feladatai 1986—1990 között" rímmel. A tanulmányok rovatban található Emil Kufcák: Nemzeti tanácsok Szlovákiában 1945—1946 között című tanulmánya, melyben Szlovákia felszabadulást követő kezdő lépéseiről, az új típusú közigazgatási rendszer kiépüléséről ír. Ugyanitt található Juraj Fabian: Az emlékiratok forrásértékéről c. tanulmánya, amelyben az emlékiratok, visszaemlékezések fajtáiról, megítélésükről, használhatóságukról olvashatunk, valamint helyükről az egyéb forrásfajták között. A „Vita"-rovatiban található Iván Chalupecky: A genealógia helyzete és feladatai Szlovákiában c. írása, melyben vázolja a genealógia szlovákiai fejlődését, sorsát a középkortól napjainkig, szoros összefüggésben a mindenkori történelmi, politikai szituációval. Példákat hoz a genealógia sokoldalú (különösen levéltári területen való) felhasználhatóságáról, A Slovenská archivistika ugyanazon évi második számában kapott helyet Július Sopko: A legrégibb kódexekről, azok szlovákiai vonatkozásaival c. tanulmánya. A szerző az ún. „nyi'trai", „zágrábi", a „kassai" és a „szepesi" kódexeket ismerteti és próbálja őket besorolni a szlovákiai kódexek sorába a paleográfia és a forráskritika eszközeinek segítségével. Ugyanebben a számban a „Vita"-rovatban Elo Rákos: „A legújabbkori oklevéltan kérdései"-vel foglalkozik, az oklevéltan szerepéről, feladatairól a legújabbkori iratanyag selejtezése, rendezése terén. A felvidéki jobbágytelepülések igazgatástörténeti áttekintése, a keletkezett iratok forrástörténeti értékelése a témája Marta Melníková: Jobbágytelepülések igazgatása és irataik a késői feudalizmusban c. tanulmányának, amely a folyóirat 1987. évi első számában található. A falu a feudalizmusban fontos gazdasági és társadalmi tényező volt, mivel a lakosságnak mintegy 85—90%-a élt ekkor falun. A szlovák történészek figyelmét addig mégis inkább a városi közösségek kötötték le. A feudáliskori települések igazgatásának problematikáját csak kevesen és érintőlegesen vizsgálták. A vonatkozó iratanyag viszonylag jelentős számú. Az állami levéltárakban valamivel több, mint 30 töredékesen fennmaradt fondja van a jobbágy községeknek, illetve a városkáknak. További fontos források a különböző jellegű feudális birtokok (kincstári, földesúri, egyházi, illetve a szabad királyi városok birtokai) iratainak fondjai. Ugyanebben a számban található Juraj Zudel: A felvidéki szabad királyi városok népességösszeírásai a XVIII. század második feléből című írása. A szerző a népességösszeírások két csoportjával foglalkozik: az 1762—1764 közöttiekkel és az 1770-es, 1780-as évek un. „conscriptiones animarum"-jaival. 65