Levéltári Szemle, 43. (1993)

Levéltári Szemle, 43. (1993) 3. szám - Alföldi Vilma: Az Állami Ellenőrzési Minisztérium vizsgálata az Út-, Vasúttervező Vállalatnál, 1955 / 27–37. o.

menyek nélkül. Az ügyben az UVATERV felügyeleti szerve, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium valamennyi érintett főosztálya állást foglalt. A KPM Beruházási és Tervezési Főosztálya jelentést készített az ügyben Katona Antal a miniszter első helyettese részére.

25 A belső jelentésben az ÁEM szinte valamennyi vádpontját szakmailag megalapozatlannak tartják. Egyértelműen kijelentik, hogy az UVATERV-nél található szabálytalanságok jórészt a vállalaton kívüli okokkal magyarázhatók. A tervezések időnkénti elhúzódását s az esetleges túltervezéseket a vizsgálatban is résztvevő Állami Építészeti Hivatal által kiadott, az UVATERV szakemberei által is említett hibás 6/1955. OÉH sz. utasítás rovására írják. Egyetértve az UVATERV szakembereivel, hogy a kötelezővé tett új szerződésminta teszi lehetővé, hogy a beruházó a szerződés kötésekor a legfontosabb alapadatokat ne bocsássa a tervező rendelkezésére, s így gyakran előfordult, hogy a műszaki tervezést beruházási program nélkül, szóbeli adatközlés alapján kénytelen megkezdeni a vállalat. A vizsgálat figyelmen kívül hagyja azon külső okokat, amivel a határidőcsúszás, a túltervezés és egyéb tervszerűtlenségek magyarázhatók. Nevezetesen — a megbízás bizonytalansága — az alapadatok hiánya — a jóváhagyások elhúzódása — az azonnali elrendelt és kijelölt munkák. Az UVATERV-vel egyetértően nyilatkozik a profilon kívüli munkák megítélését illetően, azaz úgy véli, hogy a tárca területén csak az UVATERV szakember gárdája rendelkezik azon szükséges szakmai képzettséggel, hogy a hídszabályrendeletet, valamint a műszaki szabványokat elkészítse. A minisztériumi főkönyvelőség egyetértett az ÁEM-mel abban, hogy a prémium kifizetések szabálytalanul történtek, mintegy fizetéskiegészítésként, minden műszaki megkapta azt, s ezt a meghamisított terv-előrehaladási jelentések tették lehetővé. Ezért kéri az UVATERV Tervosztály vezetőjének felelősségre vonását.

26 Annak ellenére, hogy az ÁEM jegyzőkönyve a terv teljesítése, illetve túlteljesítése ellenére komoly mulasztásokról beszélt, sem az ÁEM, sem a szakmai főhatóság, a KPM nem alkalmazott komoly szankciókat. 1956. febr. 20-án mintegy a vizsgálat lezárásaként a KPM Munkaügyi Főosztályának javaslatára az UVA^TERV vezető állású dolgozói prémiumának csökkentését határozták el. 1956. február 22-én pedig Katona Antal a miniszter első helyettesének aláírásával utasítást adott ki a tárca valamennyi beruházója részére. Az utasítás előírja, hogy a beruházó köteles a kiindulási alapadatokat a tervező részére pontosan megadni. E nélkül a tervező vállalat nem fogadhat el megbízást. JEGYZETEK 1 A MDP KV 1953. jún. 28-iki határozatát közli Balogh Sándor: Nehéz esztendők krónikája 1949—1953. Gondolat, Budapest, 497—510. A júniusi határozat erősen bírálja a párt addigi politikáját, a gazdaságpolitikát illetően kimondja „A párt vezetése a túlzottan gyors iparosításra, s különösen a nehézipar túlzottan gyors fejlesztésére vett irányt, nem számolva az ország reális helyzetével és a munkásosztály, a dolgozó nép életszükségleteivel" ... a helytelen gazdaságpolitika nem számolt az ország tényleges erőforrásaival, nem vette eléggé figyelembe a beruházások gazdaságosságát és célszerűségét. A határozat kimondja, hogy az irreális tervek megvalósítása érdekében általánossá vált a túlmunka előírása, a munkavédelem elhanyagolása, valamint a lakossággal szembeni adminisztratív eszközök alkalmazása. A bajok okát a pártvezetés belső helyzetében, a vezetés helytelen módszerében, a hibás káderpolitikában, a párt és az állami vezetés nem megfelelő viszonyában látta. 2 Pető Iván—Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945— 35